Violka
Megöregedtél,
ha nincs célod reggel és
reményed este.
Barna Júlia
foszlány-fény ül az
ágon mint halvány remény
az éj közepén
Ruder Jana
Sárba ragadtan
szélhez imádkozik egy
árva falevél
Barna Júlia
várok míg kékebb
lesz az ég több reménnyel
ringat mosolya
Trummer Vali
kérges tenyerek
reszkető ölbe hullva
tavaszt remélnek
Barna Júlia
álarcod kit fed
a kényszerítő remény
hűs mosolyával?
Barna Júlia
a remény vezet
hosszú kötelén tűnő
délibáb felé
Violka
Szép égazúrban
fehér felhőcsipkén túl
reményfény csillan.
Somogyi Judit
magány tavába
remény dobott követ a
csendet törve meg
Barna Júlia
a remény és a
képzelet egymásból él:
együtt nő vagy fogy
Dorka
Sivár pusztaság
lét-virágját nevelgesd,
remény kertésze!
Somogyi Klára
megcsalt csodáink
helyettünk hisznek bennünk
örökkévalót
Violka
Életlépcsőnk szűk,
ködbe vesző - de csillan
kis távoli fény.
engs
Reménya ravatalon
összekulcsolt kezében
retúrjegy lapul
MHH
lét peremén lejt
vad és vakmerő táncot
a ledér remény
Pester Béla
Puha ecsettel
selyempapírra festem
halvány reményem
Somogyi Judit
remény szikrája
robbantott nagyot nem ölt
ajtót mutatott
Ibolya Cseke
Lélek ablakán...
kilátástalanság a
reményt fürkészi.
Ibolya Cseke
kopott emlékek
közt botorkáló idő
szebb jövőt remél
Barna Júlia
191bármikor - szólt a
remény - most nincs bármikor -
mordult rá a sors