Haiku versek egy új szerelem kibontakozásáról

vétlenül váltunk
egymás gondolatává
észrevétlenül

régi padokra
új szerelmet ültetnek
a nemzedékek

Hogy történetünk
végét megtudjuk, bele
is kell kezdenünk.

Mikor az idő
vele úgy telik, hogy már
mindjárt estelik.

évekig épült
falat bontott bennem egy
pillanat alatt

Minden barátnőd
után egyre közelebb
kerülsz kettőnkhöz.

hevesen szedi
tovább áldozatát a
forró szerelem

Az új szerelem
egy száguldó gyorsvonat
vészfékek nélkül.

Egymásban hiszünk...
Világot teremtettünk.
Istenek vagyunk?

harmadnaposan
titkaink takaróját
magunkra húzzuk

Lopóztam halkan
A telihold fényében
Megcsodáltalak

Ezüst holdfényben
álmodó fűzfák között
szerelem lépked.

egy pisszenést sem
most szerelem nyílik mind
a két szemedben

Virágok nyílnak,
mint szívben billentyűk, ha
érzés feszíti.

Ismét megtörtént.
Madárkától reszket a
mogyoróbokor.

Szerelem ébred -
összecsomagol az ész
s szabadságra megy.

Tajtékpipádból
lehelsz rám új szerelmet
későn jött tavasz.

Lelkem nyűtt húrját
szép dallamoddal újra
megszólaltattad

Bújnék előled,
mert félek, nagyon foglak
szeretni téged.

Színes palettán
ecsetek csók-tánca jár
s két színből egy lesz

lassú léptekkel
érkezett a szerelem
kezedet fogva

Mint két cérnaszál,
fonódott egybe létünk,
boldogok lettünk.

szégyenlős percek
vajúdnak szerelemmé
gyöngyöket szülnek

Tavasz illatú
légáramlat örvénylik
szívem mélyében

Levedlett rólam
A rám száradt szerelem
Újjá születtem

Lélekbimbóból
bontakozó szerelmet
jégverés sújtja

Árvalányhaj leng,
kószál a szélben mígnem
kalapodra lel.

Palettámon új
színt kever a szerelem:
viszonzott lettem.

szégyenlős percek
vajúdnak szerelemmé
ragyog a holnap

Futok előled
s beléd ütközve a por
szerelmet kavar.

tártszirmú rózsák
kelyhében ébredező
smaragdzöld bogár