Anika
bíbor rügyek közt
bújkál a tavaszi szél
az ég türkizben
Anika
Ólmos felhőkön
bárányokat terelget
a tavaszi szél.
Anika
barna gerincű
fák kusza hálójába
téli nap bújik
Anika
Az ág üstökén
pirosra csípett levél,
belekap a szél.
Anika
Pacsirtaröptű
mezőn napszítta kazlak
közt hever a nyár.
Anika
Elnémult tollal
a papír sem beszélget.
Versről álmodik.
Anika
mélyzöld lombtenger
kristálytiszta csendben ül
mozdulatlanság
Anika
Mézszín virágot
tetovál a nyári nap
lábbelijén át.
Anika
Rovarka motoz
hatszögek végtelenjén.
Talpalatnyi lét.
Anika
Napban fürdőző
vattacukorég, felhőt
lop az esti szél.
Anika
Szöszlabdacsokkal
játszik a hajnali szél.
Nyárinvázió.
Anika
Álfészket épít,
madarat mímel foszlott
műanyagdarab.
Anika
Hóbundába bújt
a tavasz, jégvirágot
nevelget a fagy.
Anika
Fán esőcseppek
híznak, mint üveggyöngyök
peregnek tovább.
Anika
Hajnali ködben
vágyak elülnek, testet
ölt néma közöny.
Anika
tél ráncai közt
reszkető napfény fürkész
sápadt lelkeket
Anika
Ház sarkán bujkál
a nap, hajnali pírral
fest házfalakat.
Anika
A tél könnyein
mosolyog, rügyet fakaszt
a bujkáló Nap.
Anika
Ónos szürkeség
telepedett a tájra.
Kocsonyaidő.
Anika
Hótakaró fed
fényes tavaszálmokat.
Szunnyad a remény.
Anika
Csupasz fák szürke
ködben tavaszt álmodnak.
Cinke énekel.
Anika
Őszi lombŐszi lombtenger
meleg színpompájában
rőt vad otthont lel.