Somogyi Judit
szerinted állok
szerintem megyek én majd
várlak a célnál
Somogyi Judit
radírod egyszer
csak elfogy és nincs annyi
hogy mindent törölj
Somogyi Judit
szavakba öntött
gondolat mint agyag te
gyúrd a szobroddá
Somogyi Judit
lassan csoszogva
mohapapucsban jön az
ősz kaput nyitni
Somogyi Judit
szétszórt szavaid
most csendben összeszedem
vidd magaddal el
Somogyi Judit
bősz vihar a nyár
haját jól megtépte ősz
fésüli éppen
Somogyi Judit
fénytáncban járnak
a felhők keringőt szép
nyárnak búcsúján
Somogyi Judit
kettészelt alma
magjai pislognak rám
tétova lettem...
Somogyi Judit
csillagport szór ma
az ég tengerén lassan
ringatózó hold
Somogyi Judit
lehajtott fejjel
szomorkodik sok virág
egynyáriak mind
Somogyi Judit
holdleány a tó
tükrében mártózik a
csend csillagot szór
Somogyi Judit
csak egy mozdulat
pillangó szárnyat rezzent
az idő megáll
Somogyi Judit
madarak szállnak
hódítják az eget hogy
tudd nincs kalitka
Somogyi Judit
nézd a kavicsot
mit az idő szelíden
koptat mi vagyunk
Somogyi Judit
remény szikrája
robbantott nagyot nem ölt
ajtót mutatott