Barna Júlia
ha elbűvöl a
saját nagyságod egyre
kevesebb leszel
Barna Júlia
a haiku mag
amelyből mindenki más
növényt nevelhet
Barna Júlia
bármennyit ihatsz
a tudás poharából
mindig tele lesz
Barna Júlia
időgép visz el
egy gőzmozdony füstjével
letakart tájra
Barna Júlia
hétköznap-bolygók
forognak az ünnepek
Napjai körül
Barna Júlia
útszéli tócsát
könnyű szél simogat a
tükre megremeg
Barna Júlia
függöny mögött múlt
porosodik de néha
megrázza magát
Barna Júlia
ködben sírdogál
a karácsonyfával ki-
dobott szeretet
Barna Júlia
új év: nincs tiszta
lap arra ír amit már
összefirkáltak
Barna Júlia
remény él: az új
év felépíti mit le-
rombolt a régi
Barna Júlia
szárnyán hozza a
múlt a jövőt hol süllyed
hol emelkedik
Barna Júlia
hangos petárdák
tanítják a kutyáknak
milyen a világ
Barna Júlia
a karácsonyfán
utolsót lobban a fény
és a szeretet
Barna Júlia
lehull a fáról
a szeretet előbb mint
a tűlevelek
Barna Júlia
nem voltam rossz: a
jóság passzív foka is
több a semminél
Barna Júlia
ne dörömbölj az
ajtón ha kopogásra
is sarkig tárul
Barna Júlia
ébred reggel a
remény nyújtózik egyet
aztán felemel
Barna Júlia
türelmesen várj
időben jön minden és
futva távozik
Barna Júlia
a tél bezár a
párolgó tea illat-
varázslatába
Barna Júlia
a sakktáblán is
csak a királynő léphet
minden irányba
Barna Júlia
a múltra néző
ablakon hajót látok
amit lekéstem
Barna Júlia
a virtuális
térben egy szívig érő
vers az otthonom
Barna Júlia
a fő parancs a
szeretet - következmény
a megbocsátás
Barna Júlia
a valóságot
megszorzom magammal úgy
írom a versbe
Barna Júlia
zárójelbe tesz
az álom egy villanást
a valóságból
Barna Júlia
egymás sorsából
kiszakadva éljük már
életünk tovább
Barna Júlia
légvár ablakán
kihajolni veszélyes
fejedre eshetsz
Barna Júlia
az álmok arany
felhője alatt fáj a
kopott valóság
Barna Júlia
a vélt boldogság
felé rohanás hozhat
végzetes botlást
Barna Júlia
szürkeség nyomaszt
gondold azt hogy az ég most
is kék valahol
Barna Júlia
lelkem a csend hűs
hajnali áramlatán
kikötött hajó
Barna Júlia
egyedül vagyunk
félünk egymás magányát
megkétszerezzük
Barna Júlia
halálközelben
a becsvágy elszivárog
a láng kialszik
Barna Júlia
élet-színház: nem
jár több szerep ha mindent
eljátszottál már
Barna Júlia
pillanat-szülte
buborék vagy de örök
szerelmet álmodsz
Barna Júlia
széttördelt időm
osztogatom egy ide
öt perc meg oda