Bazso72 haiku versei

Elnyeltem a zajt,
lelkem tavába lépve
csobbant a csendbe.

Ennyi volnék csak?
Soha nem is létező
rész az egészben.

Felejtés hava,
emlékek nélküli fák
álmodnak újra.

Zöldell az élet
súlyos elnyomás alatt -
moha kövek közt.

Karácsony után
se tedd vissza az angyalt
cipős dobozba.

Gondolatok közt
elbújik a pillanat -
ne agyalj annyit.

A háborúban
még a győztes is vesztes,
köss inkább békét.

Minden elmúlik,
érezd, ami itt marad -
pillanat-illat.

Fagyos szél fűzi
versbe lelkem hangjait -
darvak vonulnak.

Haikukat írsz?
Mazochisták előnyben:
három sor pont hu.

Magamnak írok,
de ha mást is megszólít
dupla az öröm.

Állj meg, nézz körül,
ne fuss egy életen át
a halál elől.

Ködbe burkolt táj,
a tél meztelensége
önmagába zár.

Utad találd meg,
a célt még az elején
kitűzték neked.

Túl nagy lett a láng,
pecsenyénk sütögetve
ég a világ is.

Az ablak foltos,
köd van, de én még mindig
látom a tavaszt.

Puha havazás,
szemfedélként takar be
szürke holt tájat.

Pára kap szárnyra,
felkelő nap fénye ring
a köd tenyerén.

Közelít a tél,
néhány levelet tart még
ágakon a vágy.

Régi temető,
idő-rágta betűk közt
mohaér lüktet.

Emberek vagyunk,
kapaszkodó levelek
csupasz ágak közt.

Az ember tudja
csak magát megégetni
többször ugyanott.

Megtorpant az ősz,
az elmúlás szelében
élet illata.

Nézd: az őszi táj
élőben közvetíti,
milyen a halál.

Ne féltsd a tüzet,
ha kihuny is parazsad,
tudd, a füst szabad.

Tágas csendárok,
kimondhatatlan szavak
tűnnek el benne.

Fűbe vesző nyom,
ne járj a tegnap után,
még ma sem késő.

Szél-borzolta fák,
hiába kapaszkodik
lombjukba a nyár.

Ahogy öregszem,
fa képzetem szűnőben,
az erdőt látom.

Fordulj befelé,
mélységeid csendjén túl
forrásvíz csobog.

Ezer szív éli
fától fáig az erdőt,
gyökerünk közös.

Szabadság az, ha
rájössz, soha és semmi
nem volt a tiéd.

Soha nem játszom
a szavakkal, a szavak
játszanak velem.

Bolond vagy ember,
hisz önmagad foglyaként
vágysz szabadságra.

Egyedül vagyok,
közel ülök magamhoz,
öleljen a csend.

Vad folyóm mára
megszelídült a lélek
óceánjában.