Boda-Kalmár Brigitta haiku versei

tiéd lett a csend:
de enyém volt cserébe
az utolsó szó

Ha menni kell, menj:
tovább maradva, neked
fog jobban fájni...

lennék lágy selyem
téged (t)akaró; szelíd
(pár)nád - ölelő

Elbotlottál a
tűrésküszöbömben: a
bizalom eltört...

Sosem volt szárnnyal
repültem, boldog voltam
boldogság nélkül.

Aki kést göngyöl
szavakba, hátulról szúr
- és letagadja.

Két számmal nagyobb
a szerelem először;
- aztán kinőjjük...

Maratont futhatsz
a tűréshatáromig
- de sose lépd át!

Apám kabátja
fogason: ebben ölelt
meg - utoljára.

Ablakod-ajtód
vagyok: rezdülésedre
nyíló - érintés.

Belém szeretted
életvidámságodat:
újra akarnám.

A szerelem az:
mikor Ő kapcsolja fel
Neked a NAPot.

Tele méregzsák
duzzogással, eladó:
- ráfizetéssel.

Szavadon foglak:
minden ígéretedet
(szám)on kérem majd.

Sosem fogsz annak
megfelelni, akinek
nem épp így vagy jó.

szeretlek, de ma
leírtalak ragozva
- (el)múlt időben

Amit csak te tudsz,
titok: ha még valaki
- az a bizalom.

Szabadsággal köss
magadhoz: akkor öröm
lesz majd bilincsem.

ne zárd be soha -
kinek szárnyalásába
szerettél bele

Köszönöm Uram:
keresztem éppen átér
- szakadékomon.

Nem lesz boldogság
ami boldogtalanság
árán születik.

Kifosztanak, ha
a `semmiért egészen`
mindent odaadsz.

Megdobbansz bennem
bár tagadnálak: szívem
ezt jobban tudja.

Nincs nehezebb súly,
mint szerettünk hiánya
- ki már nincs velünk.

Tulipán lennék:
vagy szelíd vadvirágod
- szívedben nyíló.

Életet adtam.
Három angyal választott
édesanyjává.

Levetkőztetted
lelkemet - összebújtál
az álmaimmal.

Nincs annyi időm
amennyit gondolok rád
- túlóráznom kell.

Rám köszönt boldog
gyerekkorom: mezítláb
szaladt az idő.

Szívemben parkolsz
Tilosban: büntetésből
maradj örökre.

Összeszedhetnéd
a gondolataimat:
épp nálad járnak.

Kedved kerestem:
de közben elvesztettem
- a türelmemet.

Messze vagy tőlem.
Mégis egyre közelebb
- a távolságod.

Most is szeretem:
gyűlölöm, hogy nem tudom
Őt - nem szeretni.