Csima Margit
Csak egy szó, Anya.
Mögötte törődés és
a szorgos kezek.
Csima Margit
Hajnali köd, mint
puha gyapjútakaró,
óvja a Földet.
Csima Margit
Ég kékje, mint a
tenger s felhők, mint úszó,
havas hegyormok.
Csima Margit
Felhők mögül mint
egy Isteni szikra, a
Nap előbújik.
Csima Margit
Létünk egy csésze
melyből azt iszunk, amit
beletöltünk épp.
Csima Margit
Zöld gyepszőnyeget
terít le a Természet
virágmintával.
Csima Margit
Nyíló virágban,
zöldellő fában ott van
Isten mosolya.
Csima Margit
Napfény mosolyog s
virág szirmokon tarka
lepkék románca.
Csima Margit
Egy nyitott könyv a
Természet s ha olvasod,
magával ragad.
Csima Margit
Csillagok alatt
Esti csendben a Világ
békére vágyik.
Csima Margit
Napfelkeltekor
harmatos pókhálón, az
Est könnycseppjei.
Csima Margit
Harmatcseppekben
virágkehelyben apró
bogárka fürdik.
Csima Margit
Madárdalt visz a
szél, Tavasz üzenetét,
Napfény mosolyát.
Csima Margit
Múltról mesélnek
régi képek, megkopott,
de szép emlékek.
Csima Margit
Ébredő erdőt
Beragyogja a Napfény,
Természet-mosoly.
Csima Margit
Éjben a Holdfény
Átöleli csillagok
Magányos lelkét.
Csima Margit
Mindenki tud jó
Lenni. Akarni s tenni
Kell, hogy így legyen.
Csima Margit
Sötét éjben az
Égen lámpást gyújtanak
Csillag-tündérek.
Csima Margit
Tavaszi szélben
Csónak ring a tavon s egy
Rigó dala szól.
Csima Margit
Ki vagyok én? ...nos
Ez attól függ, belőlem
Épp mit hozol ki.
Csima Margit
Egyszerű s mégis
Csodás a Természet. A
Lélek hangján szól.
Csima Margit
Minden kapcsolat
Kert, melyet ápolni kell,
Hogy rendben legyen.
Csima Margit
Minden virág egy
Növény lelke, melyet a
Tavasz ölel át.
Csima Margit
Nap üde csókkal
Tavaszt lehelt a rétre,
Ébred a Világ.
Csima Margit
Istent játszunk, bár
Sokan még emberként sem
Álljuk meg helyünk.
Csima Margit
Tüzet gyújtanék,
Hol nemzetek lelnének
Béke lángjára.
Csima Margit
Igaz szeretet
S szívünk szavai nyitják
Lelkünk kapuját.
Csima Margit
Holdfényes éjen
Remény-tündérek őrzik
Csillagok álmát.
Csima Margit
Lelkünk útjai
Végtelen időn s téren
Át összeérnek.
Csima Margit
Tavasz dallamát
Fütyüli a kósza szél
Fák lombjai közt.
Csima Margit
Úgy hiszem, hogy a
Boldogság szívből jövő
Lelkiállapot.
Csima Margit
Minden bimbóban,
Nyíló virágban ott a
Tavasz csodája.
Csima Margit
Éjszaka a Hold
Csillagszőnyegen sétál
Fényes köntösben.
Csima Margit
Ködös hajnalon
Sötétben Hold világít,
Égi lámpafény.
Csima Margit
Éj leple alatt
Álmodik a természet
Rügyről s virágról.