DEERZSI
tűz víz szél vulkán
mindent romba dönt - később
éltető erő
DEERZSI
didergek rideg
télben - lelkem lent délen
madarakkal száll
DEERZSI
tél szépségét nem
vitatom, de hiányzik
egy kis madárdal
DEERZSI
bohókás játék
elfeledett gyermekkor
visszasírlak én
DEERZSI
szerelem-kerék
rozsdásodva nyikorog
de most is forog
DEERZSI
egyenlő szárú
háromszögben szenvedünk -
dönthetnél végre
DEERZSI
Elválunk, ahogy
földtől az ég, de mindig
lesz közös határ.
DEERZSI
gyilkos hegyeknek
vonzereje: megmászni
a lehetetlent
DEERZSI
a haiku-lánc
rám tekeredett - foglya
lettem örökre
DEERZSI
rohanó idő
morzsolja sorsom - szalad
ha boldog vagyok
DEERZSI
Létezéstenger egy cseppje
vagyok, de minden titka
kódolva bennem
DEERZSI
ködkabátba bújt
a hajnal - elpárolgott
pár napsugárral
DEERZSI
őszi avarra
finom esőpermet száll
égi szitán át
DEERZSI
buktatókon át
kanyargó életfonál
gubancossá vált
DEERZSI
próbálok élni
sötétben tapogatva
kereslek remény
DEERZSI
jövőbe látó
tükörben nem voltál ott -
fáj majd hiányod
DEERZSI
keskeny ösvény visz
szívedhez - vigyázni kell
gaz ne nője be
DEERZSI
elmenekülnék
de nincs hová - magammal
vinném hiányod
DEERZSI
kutatva régi
holmik közt kezeimben
foszlik szét a múlt
DEERZSI
sok év tükrében
aggasztóan közeleg
a holtomiglan
DEERZSI
kispatak partján
üres medret söpröget
a szomorúfűz
DEERZSI
hónapokon át
esőért imádkoztunk -
ömlik az áldás
DEERZSI
te úgy imádtál
ahogy lángnyelv ölel fát -
fa látta kárát
DEERZSI
gyermek értelme
kinyílik, aztán egyre
több virága lesz
DEERZSI
villámlás s dörgés -
istenek játéka vagy
puszta fizika
DEERZSI
fény rajzol utat
a félhomályban - megyek
napsugár nyomán
DEERZSI
légüres térben
bolyong a lelkem - távol
csillagösvényen
DEERZSI
két pár gyémántom
csodaszép - gyermekeim
csillogó szeme