Deverdics Éva haiku versei

Ha szeretetet
hordozol szívedben: nem
történhet nagy baj.

Lelkemben tavasz,
sziromként nyílik a vágy:
nincs szó, csak érzés.

Égre felnézve
csillagként ragyog bennem,
szívbéli imám.

Lelkem visszhangja
egy rég elfeledett dalt
súg a fülembe.

Megkövesedett
szívemben a fájdalom.
Olvaszd fel nekem!

Szó nélkül ölelsz:
lelkembe tavaszt ültet
a szereteted.

Álomra hajtom
a fejem, és csendemben
tavaszt álmodok.

Elolvadt minden -
hó, múlt, fájdalom, könnyek.
Megjött a tavasz.

Lépéseimet,
fehér karjával a hó,
eltorlaszolja.

Csillagok fénye
arcomra szórja a múlt
szép emlékeit.

Szivárvány ölén
ringatózva, békésen
csillog a lelkem.

Ölelj most kérlek:
hadd feledjem a világ
vad dübörgését.

Lépj ki a fényre,
ne hagyd, hogy a múlt fájón
sötétben tartson.

Engedd veszni a
múlt fájdalmát, és élvezd
a ma örömét.

Hang nélkül mesélsz,
egy pillantás is elég:
látlak-hallgatlak.

Szíved mélyében
sajog a gyász fájdalma,
kínoz a hiány.

Humor kell nekünk,
átsegít a gondokon,
gyógyító derű.

Új nap hajnalán
fénybe öltözik lelkem:
csodákra talál.

Fák alatt lelkem,
könnyedén megpihenve,
reményre hangol.

Mosolygó szívvel
mint madárdal a csendben,
úgy szárnyalok én.

Békés csendemben,
elmémbe tavasz lüktet:
virágzik a fény.

A hajnal fénye
tovasöpri lelkemből
a sötétséget.

Lassan lépkedem,
múlt ködén merengve: vár
az újrakezdés.

Nem vagy egyedül,
szívedben hatalmas kincs,
odaadásod.

Minden jó ember
megérdemli, hogy higgye:
boldogság vár rá.

Hegycsúcsok fölött,
szép napfelkelte ragyog,
új esélyt sugall.

Mosollyal ébred
minden jó cselekedet:
szívedből fakad.

Éjszakai ég:
csillagok ragyogása
kíséri lelkem.

Végtelen kék ég,
szép madárdal hívogat:
"Lépj, éld az álmod!"

Didergésedben
fagyos szív felenged, ha
meleg otthon vár.

Patakcsobogás,
múlt bánatát viszi: Hidd,
víg jövő vár rád!

Mély tenger ölén,
hullámok ritmusában
lelkem elringat.

Végtelen kék ég
Madárdal csicsergi, hogy:
"Lépj, éld az álmod!"

Nyári szellőben
napfény simítja arcod:
megnyugtat, csitít.

Üres az élet,
ha szeretet nincs benne,
sivár és hideg.

Élet értelme,
mély szeretetben rejtve:
boldogságra hív.