Dianos haiku versei

Lassan oson a
Hold, nyugodt éjt hoz minden
feldúlt léleknek

közös képünkről
egyesével kopnak a
papír-pixelek

nagy viharokban
fedezéket találok
ölelésedben

Mennydörögve zeng
az égbolt nagy lovának
villámpatkója

Beírom neved
a hóba, s elfeledlek
ha a tavasz jő

egy zenész szívét
vajon ki tudná nyitni
egy violinkulcs?

szirének hangja
kevésbé csábító mint
halk suttogásod

ha tehetném, ma
megbecsülném nagyanyám
fáradt kezeit

utálom ahogy
engem meghatároznak
görcsös tetteim

Lennék világod
utolsó emberének
sovány vigasza

ingyen légvárat
őriz lelkünk, hogy néha
ugráljon benne

Felfestett remény
A falakon lecsöpög
Leesve: kemény