Georgina Rio
Udvaroltam a
Holdnak, hogy végre hagyjon
kettesben veled.
Georgina Rio
Szürke kendőt köt
az ég, eleredt könnyét
pocsolyák gyűjtik.
Georgina Rio
Megírlak versnek,
nem köti meg szótagszám
érzéseinket.
Georgina Rio
A bezárt kocsma
söröskorsói lassan
elcsendesednek.
Georgina Rio
Talán szép a táj,
a tenger mégis tele
van szirénekkel.
Georgina Rio
Lásd igaz valóm,
lásd a szavak mögötti
gondolatokat.
Georgina Rio
Vajon vársz-e úgy
egyszer, mint ahogyan én
várlak réges-rég?
Georgina Rio
Szívednek apró
szilánkja szétszabdalja
szelíd álmodat.
Georgina Rio
Láncreakció,
a napbarnított arcok
mind kifakulnak.
Georgina Rio
Elringatsz lassan,
álomba szenderülnék
vágyunk vánkosán.
Georgina Rio
Megint a függöny
ráncai közé szorult
napfényt bámulom.
Georgina Rio
Gondtalan alszol,
mégis eszedbe jutnak
a hitvány napok.
Georgina Rio
Arcom ráncai
közé facsart könnycseppek,
lélekviharok.
Georgina Rio
Nem voltál velem
mikor megszületett a
szomorúságom.
Georgina Rio
Nem talált haza,
nem mutatták meg neki
hol a szeretet.
Georgina Rio
Megterhelő, ha
a mókuskerékben az
bánt, akit szeretsz.
Georgina Rio
Akit szeretek,
nehéz kövét letette
szívem udvarán.
Georgina Rio
Levelek hulltak,
megérezték a fák is
mikor elhagytál.
Georgina Rio
Magányt színezek,
mindenbe teszek egy kis
szürkét magamból.
Georgina Rio
Nem lehetsz mindig
jó és nem lehetsz mindig
rossz, csak átlagos.
Georgina Rio
Észre sem vettem,
ahogy halkan a lakat
szívemen kattant.
Georgina Rio
Elképzelt célok,
ahányszor rágondolok,
egyre jobban vonz.
Georgina Rio
Vad emlékezés,
mikor szabadon szárnyal
a fiatalság.
Georgina Rio
Gyermekkoromban
az Ezerarcú nyárba
voltam szerelmes.
Georgina Rio
Fiókban hagyott
gondolataim között
turkál az idő.