György Emőke
Éj tengerében
a hold csónakja hajnal
karjába evez.
György Emőke
Lustaság szundít
fülledt délután ölén
madár ébreszti.
György Emőke
Nyári üdvözlet:
fű bársonyában néhány
tücsök muzsikál.
György Emőke
Áradj szentlélek,
Ha bennem laksz, nem félek:
Megerősítesz.
György Emőke
Puha vánkoson
Remegőn a vágy oson -
Rólad álmodom.
György Emőke
Csend és zaj legyen
egyensúlyban tebenned
békére lelhetsz.
György Emőke
Nyakamba liheg,
kiráz, utánam fütyül
- a hűs, pajkos szél.
György Emőke
Ha agyalással
zsírt lehetne égetni
csontsovány lennék!
György Emőke
Rózsaszín felhők
úsznak az égen, nyugvó
Nappírban izzva.
György Emőke
Nem a bezártság
a legrosszabb, hanem ha
magad bezárod.
György Emőke
A nap elvérzett,
bíbor felhőbe bújva
domb mögé bukott.
György Emőke
Tulipánkehely
meleg tavasz rejteke
Illatos hírnök.
György Emőke
Már az is egy jó
dolog ha nem történik
semmi rossz velünk.
György Emőke
Lelkem csendszentély
néma fohászok háza
hol Isten ölel.
György Emőke
Vörös selyemágy
tüskés szenvedélyem vagy
véres ujjbegy tart.
György Emőke
Ébred a hajnal:
szemében harmatkönnyek,
napsugarakkal.
György Emőke
Rövid az élet:
egy percet sem szabad(na)
gyűlölni egymást!
György Emőke
Isten dolgozik
bennem: álmom csírája
holnapra kihajt.
György Emőke
Kibontja az éj
ében haját, rátűzi
csillagcsatjait.
György Emőke
Szarkalábnyom a
két szép szemed sarkában
ott járt az idő.
György Emőke
Hol élek, az ám:
Otthonom, szülőföldem
Házam és hazám.
György Emőke
Látni akarlak:
vedd le álarcod Vége
a mulatságnak.
György Emőke
A nap álarca
ezüst hold, reggel újra
felfedi magát.
György Emőke
A szívem egy kert
Érzésvirágok nyílnak
Szeretettől él!
György Emőke
"Fehérség vakít
hóbundás a téli táj
didereg a csend."