Laczkó Vass Róbert haiku versei

sokkal nehezebb
megtalálni azt aki
nem rejtőzik el

hidat kellene
vernem de csak egy árva
ladikra futja

mosolyod akkor
is mutatós ha gyűrött
arcodon a fény

lerongyolódott
rólam ölelésed is
azóta fázom

gyakran aljasul
a vádlott a bírója
színvonalára

háborúban a
közlegény története
jelentéktelen

melléfogásnál
kártékonyabb lehet a
bizonytalanság

felebarátot
fele-szeretettel csak
bántani lehet

ünnepnapot ér
a szürke hétköznapok
bizonyossága

polgári zsargon
nyomokban anyanyelvet
is tartalmazhat

üres a könyvtár
de minden borkóstoló
teltházas este

aréna mélyén
parancsra vérzik el a
bajtársiasság

valószerűnek
ismerünk de lényeged
megfoghatatlan

szegletkövet és
mestergerendát edzett
szerszámmal faragj

jogos bírálat
mellé nem kívánkozik
tiszteletlenség

felvilágosult
párbeszéd halála az
arrogancia

jó munkához a
siker és a kudarc is
hozzátartozik

mindegy kinek és
mennyiért ha eladod
a becsületed

hazugságaid
rugalmasak állandó
csak az igazad

siratófalnál
örömünnepet is kell
tartani néha

győztes csatákban
a hősi halottak mind
vesztésre állnak

részigazságok
elegyéből többnyire
hazugság sarjad

míg szerettelek
szárnyakat növesztettél
gyökerek helyett

nem tartozunk a
közízlésnek semmilyen
felelősséggel

élettelen test
és halhatatlan lélek
misztériuma

csak a megváltás
közügy a feltámadás
titokban zajlik

adószabályok
nem kötik egy zsebtolvaj
kézügyességét

lármás harangok
közt bölcsen hallgatnak a
faragott szentek

inkább tagadj meg
nem tudnék mit kezdeni
a közönyöddel

béküljünk össze
mielőtt levetkőznénk
egymás közönyét

kedves körömvers
köszönöm hogy tömör vagy
és közérthető

kocsmagőzben a
józanság valamennyi
törvénye megdől

hitványabb csellel
felülkerekedni mint
alulmaradni

harmadnapon csak
a megváltás marad és
diadalt arat

bölcs orákulum
nem hiszi magáról hogy
tévedhetetlen

történelemmé
sűrűsödnek emberi
gyarlóságaink