Molnár Csilla haiku versei

Nekem nem kell az
univerzum, mert te vagy
a mindenségem.

Annyiszor fogtad
és annyiszor engedted
már el a kezem...

Mint kristálytiszta
vizű tóban, benned én
megmerítkezem.

Szeretett lelkek
melegszenek, mécsesek
ölelésében...

Anyám arcáról,
bárcsak átvehetném az
élet ráncait.

Belezuhanni
egymás mélységeibe...
örök pillanat.

Az éj tenyere,
letörölt az égről ma
minden csillagot.

Akiben Isten
fénye világlik, nem fél
a sötétségtől.

Szívemben szíved,
mint borostyánkőbe zárt
örök lenyomat.

Oly okos vagyok,
hogy néha túljárok a
saját eszemen. :)

Saját magaddal
szemben csak te védheted
meg önmagadat.

Bármerre járok
sorsom útvesztőjében,
Isten velem van.

feketesége
szemednek szédítőbb mint
a legmélyebb kút

Hiába bújik
el a Nap, akkor is ő
a legszebb csillag.

Vaskos sötétség
ül a kietlen tájon,
a csönd se pisszen.

Mély szemeidben
megbúvó üzeneted
gyönyörű sorok...

Ne a csodát várd...
ha nem teszel semmit, nem
történik semmi.

Hullámzó tenger
karja ringat, elveszem
ölelésében.

Bár megpróbálod
elhessegetni, mégis
ott motoz benned...

Azt én nem tudom
visszaadni neked, mit
más vett el tőled.

Itt vagy most érzem...
pillangó szárnya lebben
az őszi szélben.

Hiába van ősz,
szívemben egy érzés most
fakaszt rügyeket.

Velem született
optimizmusom, minden
bajon átsegít.

Idővel, egyszer
majd az idő felett is
eljár az idő.;)

Te vagy nekem az
ég, én rajta a csillag.
Összetartozunk.

Ha nem inged, ne
vedd magadra... pedig tán
jó is a méret.

Oly nagyon fontos
vagy nekem, mint víz alatt
a lélegzetem.

Merengve nézem,
hogy cakkos felhők másznak
fenn a kék égen.

Őrült szívemnek
nem parancsolhat senki,
néha még én sem.

Ha a tanítvány
lelkes, akkor a mester
is motiváltabb. :)

A csoda csak egy
átélt pillanat, amit
hagyni kell múlni.

Emléked, színes
álmokat fest minden nap
valóságomra.

Ha itt az idő,
lemállik rólunk minden
e világi máz.

Lehet-e élni
életet élet nélkül... (?)
Ha igen, meddig?

Mint lőtt sebből a
vér, úgy folyik belőlem
is ki az élet...

Kétségeim közt,
szelíden átölelve
ringat magányom.