Földszintes versek
magasba vágynak. Se lift,
se lépcső... szárny kell!
Tizenkét órát
dolgoznak, s ha nem tetszik
nekik, repülnek!
Úgy néz ki jön a
hullám. Ne aggódjál, majd
küldik a hullám!
Ki a legjobban
utálja, az szervezi,
s tanítja neked!
Soha nem fontos
annyira tudni azt, mit
éppen nem tudunk!
Írjunk sekélyes
közérthetőt, érintsen
meg dámát, delnőt!
- Postás kergeti
a kutyát? - röhögött a
harapófogó.
- Alanyi jogon
igényt tartok mindig az
állítmányodra!
- Gyulán vett Gyulám
kolbászból kerítést - jól
ment a kerítés!
- Baján járt Gyulám,
egy ügyvéd sem segített
Gyulán a baján.
- Gyulát bilincsbe
verték, s lebilincselő
sztorim véget ért!
Kirántott hús lesz
a szekrényben, s illatos
bugyik közt pirul.
- Nagy ellenállást
tanúsított, megrázta
fázisceruzám!
Egy embertömeg
fekszik lábainál, fals
bálványkép, csaló!
Isten áldjon meg -
ha nem érted, végy egy jó
fürdőt, s ott áztasd!
Felelősséggel
tartozunk művészetnek,
s olvasóknak is!
Védelmi rendszer
az alázat is, úgy mint
a képmutatás!
Egy versláb kézzel
ért Miss Dakt Ilushoz, így
kiállították!
Szép nekrológot
küzdelmes szegénységről
lehet csak írni!
Túl vagy Tonio
Krögeren? - Indulj, s mászd meg
a Varázshegyet!
A sérelem kis
lelki tócsa, mit behúz
majd a nagy tenger!
A gnú ha éber,
időben eliszkol az
oroszlán elől.
Virágra szavazz,
mert ő sosem érdekből
nyílik ki neked!
Van ki nyergeli
lovát, te ganézod csak -
s jössz lepontozni!
Filozofálni
csak másik bölccsel szabad,
vagy szólj magadhoz!
Nyáron a fényről,
ősszel a levelekről...
s télen ő is fűt.
Úgy fáj a giccs, mint
gyermek szájpadlásának
a forró lángos!
Hiába volt a
sok szabin, ki volt írva:
mindenki szabin!