Violka haiku versei

Meghallgat, megért
nem sért meg és elfogad -
a csend jó barát.

Szeretetedet
mutasd meg, nem elég, ha
csak magad érzed.

Hallgatás gyakran
azt jelenti, már késő
további szónak.

Máskor nem elég
egy élet, hogy felejtsük
a Pillanatot.

Ha eső esik
lelkedben készíts ernyőt
egy volt örömből.

Vannak barátok
kik szeretetvirágot
szórnak lelkembe.

Harag bőröndjét
ne cipeld - feltöri a
kezed és lelked.

Lelked kertjében
csak annak nyissál ajtót
ki szép szót ültet.

Utazás minden
élet - hogy célba érj az
felelősséged.

Alkonyfény tör át
szelíd csenddel lombokon
nyugovóra hív.

Azt a virágot
fogod szagolni, amit
te szakítasz le.

Ne nézd irigyen
a szomszéd zöld füvét - csak
öntözd sajátod!

Esőcsepp koppan
ablakomon - akár a
könny lélekfalon.

Nem tudhatod, hogy
mi vár rád holnap - akarj
ma boldog lenni!

Nem nagy szavakból,
ígéretekből lesz a
bizalom - tettből.

Igaz baráttal
hallgatás is párbeszéd:
lelkek beszélnek.

Míg tart az élet
pillanatokat gyűjtsél
ne csak dolgokat!

Építs hidakat
a lélektől lélekig
ne falakat húzz.

Gondolataid
teremtik meg világod
minden nap újra.

A bizalom fogy
akár a radír, ha nő
a hibák száma.

Rács sűrűje se
tudja elzárni a fényt
ha lelked nyitott.

Szilárd jellemek
mind hegeket viselnek -
életiskola.