Varga István
Szorít a cipő,
de én csak megyek, lassan
fogynak az évek.
Varga István
Hold udvarában
a Fiastyúk, csillagport
kapirgálhatna.
Varga István
Ködfátyolt húzott
magára szégyenében,
ősz csupaszsága.
Varga István
Üres tarisznyán
kívül, csak üres lélek
az mi szegényebb.
Varga István
A csonkra égett
gyertyák között, elfolyt a
végtelen idő.
Varga István
Szívemben talált
táptalajt, a szeretet
elhintett magja.
Varga István
Valóság árnyát
az igazság dobta rám,
hát így maradtam.
Varga István
Bezárt szívedből
kihallatszik, lelkednek
fájó sikolya.
Varga István
Május fehérbe
öltözött, mi ez ha nem
kényszerházasság.
Varga István
Nem csak mögötted
követ az árnyék, néha
előtted is jár.
Varga István
Legszebb csillag itt
van előtted, csak töröld
le a könnyeid.
Varga István
A mérges felhők
harapdálják a Napot,
néha ők győznek.
Varga István
Ásít a hajnal
felhő dunnájába, még
álmos a reggel.
Varga István
Ha békét akarsz,
éberen figyeld azt is,
ki a jó barát.
Varga István
Fejsze forgácsot
pattint, majd egy élet hull
alá a porba.
Varga István
Lesegítette
rólam a nagykabátot,
tavasznak fénye.
Varga István
Szilva cseresznye,
melyből jó pálinka lesz,
kezet foghatnak.
Varga István
Szakadt hurokkal
a hegedű, csak egy fa
munkált darabja.