Haiku versek a bánatról

Nem bánkódom már,
Minden elmúlik egyszer,
Az életünk is...

Szerelmes voltam
beléd, és csúfoltalak,
És most meghaltál.

A boldogság kis
mozaik kockáival
bánatűrt töltök.

A letaposott
virágaim között csak
sírok csendesen.

Az arcunkra volt
írva boldogságunk. Hogy
felejthettük el?

Bánatod az én
bánatommal együtt már
boldogtalanság.

mind ki nálunk járt
máshol boldog már: szívem!
ketten maradtunk

A bánat lopja
a mosolyt az arcokról,
a ráncba rejti.

Beborult égre
ült ki lelkem bánata,
oly határtalan.

Vattapamacson
elmaszatolt álarcom.
Nem engem szeretsz.

Magaddal vittél
belőlem mindent. Miért,
ha nem kellettem?

Könyvünket írva
közös ceruzánk hegye
nálad kopott el.

Még sosem láttam
oly tisztán, mint könnyekben
ázó szemekkel.

Arra gondoltam,
hogy ne gondoljak most Rád.
Ez nem sikerült.

könnyezel látlak
széppé mossa arcodat
a kisírt bánat

A szív virága
kinyílik attól is, ha
bánat öntözi.

Érzéketlenek
vagyunk a szótlanságra,
pedig beszédes.

Borús napokon
eltitkolt nagy fájdalmad
sír a falakon.

Emberek ripsz-ropsz
ugranak viszonyokba.
Én meg csak várok...

Szemében bánat
bujkál, arcán mosolygó
harlekin magány.

A bánatos szív
Egy levél hullatta fa
Reccsenő gallyak

ne törölj le, a
fénylő könnycsepp én vagyok
szép szemeidben

Mécses - mederben
viaszcseppekbe - illan
mulandó bánat

A boldog ember
őszintén megsiratja
szomorúságát.

mikor bántottak
a lelkem odavonszolt,
hol sütött a nap

Szomorú felhők,
Gyülekeznek az égen.
Lelkem tükrözik.

üvegkancsóban
ragyogó szomorúság
három szál nárcisz

Tél költözött be
Hozzánk. Kihűlt vágy, rideg
Csók, metsző szavak.

Dalos madárka
halványkék pongyolában
búsan trillázik

Örömömet egy
kék pillangó irigyli,
mindkettő elszállt...

A szürke eső
csak vászon. Komor lelkem
pedig az ecset.

nyári éjszaka -
harangvirág kelyhében
alszik a bánat

Zsebre vágtam a
napot, s borongós kedvem
melegíti most.

friss hajtásokat
a tavasz sem varázsolt
fásult arcodra

szóvirágok közt
elrejtettem bánatom
szirmát hullajtja

Mellkason szorít
az Élet, összegörnyedt
túlélő vagyok.