Bogarakról szóló haiku versek

bogárzümmögés
fakereszten megpihen,
élettelenség

Öreg tölgyfánkon
megfontolt szarvasbogár
viadalra vár...

ásít az erdő
aranyzöld rózsabogár
levélre huppan

kövér esőcsepp
bogárka fején turbán
levélen trónol

magány csöndjében
egy cserebogár levél
fonákjára ír

tizenhét pöttyös
kis pillanatragasztott
- haikubogár

Elröppen a Nyár.
Hátsóján potyázik egy
szentjánosbogár.

Szentjánosbogár
Világítja meg kezem,
Mégsem melegít.

Szentjánosbogár
berepült az üzletbe,
elemet cserélt.

apró kis lámpás
fűszál hegyén őrt áll egy
szentjánosbogár

repdeső éjfény
kis bogárvégen - ergo
- Isten potrohán

szentjánosbogár
fényes gombokat varr az
éj köpenyére

Pici bogár ül
fűszál hegyén, innen csak
egy ugrás az ég.

Rózsa szirmáról
legördülő vízcseppben
fürdik a bogár.

Tiszavirág nász
szőke folyó titka lett
egy napnyi élet

Ezernyi kérész
boldogságfátylat terít
Tisza vizére.

Leesett morzsa
Hangyák eddigi útját
Megváltoztatja

Repcevirágon
kis fénybogár álmában
lábbal kalimpál.

berkenye tövén
sötétségben pisla fény
szentjánosbogár

Tavasz hull alá
aranyba-hajló fényben
hangya mocorog.

anyám tenyerén
bizalommal telt szívvel
sétál egy bogár

Mézédes akác
rózsaszín szirma körül
dongó döngicsél.

Szentjánosbogár
mutat utat az éjben
halvány holdfénynek.

levéltenyérben
halott bogárkát ringat
úgy mintha élne

Hervadt rózsafán
Nyári bogárzümmögés
Csenddé szelídül.

kacifántos ősz
ezernyi bogár repked
keresve mennyet

Szentjánosbogár
Röpte csillaglámpást gyújt
Az éj bársonyán.

bogár a járdán:
átlépem - éljen még - nem
leszek végzete

Szemembe villan
utolsó pillanata
egy kis bogárnak.

virág levelén
hosszú útra indul a
katicabogár

összezáródott
mézédes szirmai közt
haldokló bogár

apró gomba nagy
kalapban eső elől
hőscincért bújtat

hiú molylepkét
a gyertya lángja hívja
utolsó táncra

levélesernyőn
doboló eső álmos
bogarat altat

zizegő bogár
dülöng néma sarokban
életittasan

boldog nyár este
tábortűzbe röppenő
bogár halála