Haiku versek a bókokról

Egy elismerő
pillantás kedves szóval:
lélekfeltöltés.

Egy bók mindig a
fizimiskának szól, nem
pedig az észnek.

Szép szavaimból
meleg bókhálót szövök
fázó lelkedre.

a portréképed
margójára írtam hogy
szép majd írok még

a szavaidtól
kinyílt lelkem lakatja
új élet zöldell

a sápadt napfény
ma arcod szépségéről
csak álmodozhat

Jelenléted új
lendületet ad nekem.
Érzem, hogy élek.

Mikor mosolyogsz,
a Nap kicsit megpihen.
Méltányos csere.

Mint hűs oázis,
úgy táplálja lelkünket
a dicsérő szó.

szirének hangja
kevésbé csábító mint
halk suttogásod

nyakadban a nap
fénye egy hajtincs alá
nyugalmat áraszt

Van fényesség mi
eltakarja a napot...
Te állsz előttem.

Bájos bókok bő
Zuhatagja zengedez
Lenge lelkemben.

ínyenc ez a nyár
fűszerként bókot csippent
zöldséglevesbe

Mi mindannyian...
hajszál híján vagyunk csak
tökéletesek.

Deres hajamba
rózsát tűztél, járásom
is könnyedebb lett.