Haiku versek a csalódásról

Kockázataid
és mellékhatásaid,
nem olvastam el...

bántó szavaid,
fájó szív(verés)éből;
kiszabadultam

Néha a holnap
nem más, mint egy elveszett
mai délelőtt.

kapaszkodómnak
hittelek - de egymásban
botladozunk most

Szívem víztükrét
kaviccsal zavarta meg-
csak játszadozott.

kinőttelek, mint
egy régi kabátot; nem
hiányzol többé

Képmutatóktól
megfáradt emberségem-
szabadságra ment.

Ki közönyével
megtiport, adj annak is
értelmes mosolyt.

Nem gondolok rá
mert ha fáj a szívemnek
eszemmel tiltom.

Te tanítottál
csalódni: Professzor vagy
Hazugság-szakon.

két számmal nagyobb
a szerelem először;
aztán kinőjjük...

Hulló levelek
nyár derekán félelem
minden olyan más.

Van joga fájni,
ha magam rajzoltam? A
vér-vörös-körös.

Milyen szaga van
a jövőnek? - Sötétkék.
- mondtad és sírtál.

Bánat hozzám bújt:
megfürdött könnyeimben,
s velem virrasztott.

Ha elárulsz, csak
magamban csalódhatok:
én bíztam benned.

Nem gondolkodik,
inkább tapogatódzó
közepest ad rá.

Világ-álmunkban
a remény vágyakat sző,
valóság: szakít.

Az élet velem
úgy tűnik rossz lóra tett,
aztán lapátra.

még tanulgatom
hogyan felejtsem el majd,
a RÁDgondolást

Rosszindulat, jaj,
beköltözött ide is.
Kilakoltatnám.

Hiába várt rád
a remény s a csillagok,
üres volt a tér.

Aki kést göngyöl
szavakba, hátulról szúr
- és letagadja.

- Feleségem jobb
kutató nálam. Ezért
nincs dugipénzem.

Csalódott vagyok
mindig csak ugyanazok
verse jut tovább.

Nem lesz boldogság
ami boldogtalanság
árán születik.

Kifosztanak, ha
a `semmiért egészen`
mindent odaadsz.

A csalódottság
Azokat érinti, kik
Törődnek mással.

kinyíltunk egymás
felé, majd jött a huzat
és becsapódtunk...

Most is szeretem:
gyűlölöm, hogy nem tudom
Őt - nem szeretni.

Kedved kerestem:
de közben elvesztettem
- a türelmemet.

mikor csalódunk
lelkünkből leszakad egy
kicsiny darabka

mérföldköveken
át csalódásaim is
hozzám csapódtak

Kihunyt csillagot -
sem szívemet - újra nem
gyújthatod lángra.

látása rég nem
az igazi ... szemében
egy félbe tört szív

Törött szívemmel,
Még mindig Rád gondolok,
De már hiába.