Haiku versek az éjszakáról

Földig hajol az
éjszaka, görnyedt hátán
álmos csillagok.

Nyár öle ringat:
takaróm csillagos ég,
zöld mező ágyam.

Öles léptekkel
érkezik az éj, holnap
lohol nyomában.

Szentjánosbogár
a lelkem világító
lámpás az éjben.

Lomha éj ringat,
holdfénykoszorúba font
csillagvirágot.

áttetsző a menny
gyóntatószék fent és lent
csendes párbeszéd

Öreg éjszaka,
fiatal csillagoknak
csapja a szelet.

Éjnek titkait
őrzi a Hold s hajnal rá
ködfátylat borít.

az éj múlik s ha
egyedül ébredek hát
álmodlak tovább

fénylő csillagok
apró lampionok az
út két oldalán

Csillagos éjjel
megcsillant egy álom - ám
fénye távoli

fekete hattyú
úszik bányató tükrén
holdfodrozódás

Udvaroltam a
Holdnak, hogy végre hagyjon
kettesben veled.

Tereld el a szót.
E vak sötét éjjelen.
Bíbort viselve.

Éjben a Holdfény
Átöleli csillagok
Magányos lelkét.

Sötét éjben az
Égen lámpást gyújtanak
Csillag-tündérek.

Holdfényes éjen
Remény-tündérek őrzik
Csillagok álmát.

éj szoknyájára
hold csillagvirágot tűz
menyegzője lesz

Éjszaka a Hold
Csillagszőnyegen sétál
Fényes köntösben.

egyetlen csillag
éjfekete íriszén
neked tündökölt

Tejút vándorán
ezeregy csillagos éj
leple és pora.

Csillagok között
Álmokat sző a Hold az
Éj sötétjében.

Gyertya ég csonkig
- szobámban vonuló Hold
álmomba botlik.

Csendes éjen a
Hold sétára indul, és
Ábrándokat sző.

Csillagfényben a
Hópelyhek keringőznek
Kavargó szélben.

Holdfényes éjen
Lelkem csillagok között
Angyalokkal jár.

Az álom egy kincs,
Mely örökké hű marad.
Minden éjjel vár.

Csillagos éjen
Hold sétál a tó jegén
Fénylő köpenyben.

Csendes téli éj,
Hótakarón lámpafény,
Tündöklő álom.

Mesét sző az éj
Pókja s végtelen álmok
Mélyére dobja.

fenn a holdsarló
mint feledett hintaló
éj udvarán ring

köveken macska
fekete éjbe oson
cicamamuszban

Kormosfehér hold
Elszántan küzd a köddel
Őszi éjszaka

hatalmas a Hold
titokban szemez velem
képzelt tó tükrén

Az éj tenyere,
letörölt az égről ma
minden csillagot.

Szemhéjam vászon
az éjszaka Picasso
ráfesti álmom.