Haiku versek az életről

Életünk elszáll
álmaink után futva
észrevétlenül.

tessék használd - szólt
egy hang - majd ha végeztél
add be a kulcsot

Törékeny a lét-
a végtelenhez mérve
nem is létezünk.

Felforgattam az
életemet és folyton
beléd botlottam.

Minden percünkben
az előzőt siratva
próbálunk élni.

Életünk olyan,
Akárcsak a négy évszak
Örök körforgás.

az életen nem
mindegy: áttáncolunk vagy
csak átvánszorgunk

A kórház falak
több imát hallottak már
mint, a templomok

A létra bennünk,
odáig ér, hol Kezdet
és Vég összeér.

Elcsókoltuk már
A legszebb éveinket,
Megpihenhetünk.

Naponta százszor
az élet titkaiban
keresem magam.

Arra kérlek csak,
hisz` van rá jelentkező,
egymást ne bántsuk!

A Létra bennünk,
odáig ér, hol Kezdet,
s a Vég Összeér.

Az élet esély,
értékes pillanatok
megélésére.

Terem és időm
Egyre fogy, ezt jól tudom.
Több dimenziót!

Nincs több esélyed
az életre, mint élni
és bizakodni.

Nem vagyunk többek
kérdőjeleknél. Más tesz
pontot végünkre.

Nem szeret senki?
Miattad kel fel reggel
Bennem a világ...

gyűrt életemből
sikerült néhány napot
kisimítanod

mint egy üstökös
a világunk égboltján
tűnünk egymagunk

A szívünk olyan,
mint a harang, belülről
kapja az ütést.

csillagpor vagyunk
mi is az univerzum
egy morzsácskája

Az életünk, csak
Egy nyíló és hervadó
Virág, de így szép

A folyóparton
találkoztunk, én és az
élet. Ő késett.

Mindegy, hogy egy perc,
óra, nap, év vagy élet.
Lényeg, hogy kevés.

időt kérek, mert
amit adni szeretnék
hosszú élet kell

minél hosszabbra
nyúlik egy élet annál
inkább rövidül

merülj el bennem
megírt könyv az életem
befejezetlen

Csak egy dalunk van,
játsszuk el jól. Nem tudjuk
újrakottázni.

Életutazást
jól kell tervezni, mert itt
nincsen retúrjegy.

Nem értenek meg.
Én üveggolyó vagyok,
túl sok a kavics.

Két idős ember:
Kézenfogva sétálnak.
Bennük az élet.

tudom hogy reggel
kórházi ágyad rácsán
pihent egy madár

törékeny madár
elröpülne de szárnya
vasrácsba akadt

A harmadik szint
az érzelmeidről szól,
ne vessz el bennük...

Rohanunk, nehogy
lemaradjunk, elmúlik
közben az élet.