Haiku versek az életről

Pórázon vezet
az önérdek - maradj hát
örök szabadnak.

Szerencse helyett
lehetőségeidet
lásd meg, használd ki!

Föld élteti, Nap
érleli, Szél ringatja
Arany kalászunk.

őszre jár időm
pergamenként szárad rá
kezemre a bőr

Szelíd lelkeknek
finomságát - igázzák
durva tettekkel.

Zörög az üres
gőg - szelídség csendesen
végzi a dolgát.

A halál előtt
egyetlen pillanatba
szűkül életünk.

lennék nyitott könyv
ha lapjaim száma nem
lenne végtelen

csak egy pillantás
az Élet - ezért kérlek
ne pislogj folyton

lábujjhegyen jár
csendben ölel át minden
élő teremtést

Az élet nem a
versenyről szól, hanem az
együttérzésről.

pillangó szárnyán
illan életünk tova
a végtelenbe

Az öröm kettős
ha osztod - és a bánat
osztva fél bánat.

Mondd, megtanultál
elengedni? Gyakorold
minden áldott nap!

Mozgatórugó
csak egy van, szeretni és
szeretve lenni.

ott él benned egy
Titkos Erő, minek nem
árthat semmi sem

Virágot nézve
döbbensz rá, hogy az élet
mily tökéletes.

mint öreg tölgyet
mélyre nyúló gyökérrel
ideköt e föld

Szabad akarat:
tégy, amit akarsz, csak ne
árts másnak vele!

minden kinyílott
virágban egy parányi
kis mennyország van

szürke kartonlap
fáradt testem és lelkem
kinyújtóztatom

Szép mosoly titkot,
szép szem könnyet, szép lélek
fájdalmat rejthet.

Zajos életben
tanítottam léptemet,
csendesen járni.

Göröngyös úton
botladozol - megtanít
igazként járni.

Az életnek nem
lehet célja, mert maga
az élet a cél.

hűs alkonyatban
hozzám bújnak csendben az
aznapi csodák

Élni vagy félni?
ez itt a kérdés, ha félsz
igazán nem élsz.

Este mondj hálát
az életnek mindenért,
amit ma kaptál.

Két lábon járó
farkasok terelgetnek
szegény birkákat.

Kérges tenyerén
nehéz paraszti élet
tiszta térképe.

Ha mindent megkapsz
érdemtelenül, akkor
sosem lesz semmid.

Lehetsz más, vagy épp
átlagos. Legfontosabb
hogy ember legyél.

Barázdák futnak
tenyereinkben - utak,
elágazások.

könnyű piheként
szállok tova az úton
immár szabadon

Hogy én élek-e?
Csak annyi bizonyos, hogy
még nem haltam meg.

Ne vesszőt tegyél
oda, ahova már rég
pont kellett volna.