Emberismeretről szóló haiku versek

Tapasztalat és
az éles szem rutinja,
emberismeret.

Hangodat hallom,
de a lelked sohasem
- az egy más világ.

Hogy népszerű légy
mondd azt, amit hallani
akarnak tőled.

igát egyetlen
állat sem önként vállal
az emberekért

Régi gangokon
ezt a házmester ingyen
is elvezette!

SZÓ megmondhatja,
hogy KI VAGY, mégis annál
TE sokkal több vagy!

Múltat nem lehet
feledni, sosem, ember
örök önmaga.

Érzelgős vagyok.
Azt mondják remek dolog,
de szükségtelen.

annyira félsz hogy
egy simogatásban is
érzed a pofont

mondja - szemesnek
áll a világ - szemtelen
- mondja rá utóbb

Jellemünk az úr,
az értelmünk parancsol,
testünk csak szolga.

Osztozásnál ha
épp nincs beszólás, grimasz,
susmus azért van!

`Amint kint, úgy bent`
Rend vagy káosz uralja
titkos bensődet?

Megunhatatlan
- mondjuk, s addig élvezzük
amíg megunjuk.

A nagy jellemek
sosem kérkednek, folynak
saját medrükben.

Ha egy tömeg is
éljenzi, még nem biztos,
hogy igazuk van.

elémenve nem
a várt érkezik - csak te
feltételezed

Fehér s Fekete
én(ed), ha nem küzd benn(ed)
Szabad vagy, győztél!

változz velem hogy
ismerjek magamra ha
szemedbe nézek

Embert ismerni
csupán tettei által
vagyunk képesek.

Rossz voltál... De én
akkor is rád adom a
jóság ruháját.

Légy természetes,
És ne másnak tetszelegj!
Légy csak önmagad!

jókislányságom
börtönéből illene
ki-kitörnöm már

Jobb világra vár
a legtöbb ember. Mégse
tesz érte semmit.

elrugaszkodás -
valótól más valóig
- máról holnapra

Emberként vagy a
megismételhetetlen
mélység s magasság.

egymás szemében
vagyunk fenséges titkok
örök kódfejtők

félreismersz ha
négyszemközt soha nem az
az arcom látod

ki a mélységet
ismeri, alázattal
halad fölfelé

hogy megismerhess
kopogj be kopogj be mert
lelkem arra vár

ha meztelenre
vetkőzöd a lelkem, csak
akkor látsz engem

Nyílt lap, zárt lélek,
ha önmagadba fordulsz,
kifordítalak.

mindenkitől azt
fogadd el s szeresd, mit ő
adni tud neked

Ki a legjobban
utálja, az szervezi,
s tanítja neked!

Megözvegyült. Nem
volt már kit gyötörni. Meg
is halt nemsoká`.

Becsületére
büszke, balsorsától bús.
Ő ilyen. Olyan?