Haiku versek az erkölcsről

Még nem feltétlen
tisztességes az, aki
nem elvetemült.

Itt nyugszunk, s kérünk,
mondd el otthon: megtettük
kötelességünk!

kiutált nemzet
lettünk - oda` erkölcsünk
törékeny bája

Út szélén várva
léte sem izgatja már...
csak aki megáll.

hozzáértésből
s empátiából mi is
folyton vizsgázunk

látom már sokan
humor ellen kapták a
harmadik oltást

érted tettem - ezt
vallottad én hittem mert
vakon szerettem

marad a kétség
fogy a reménység üres
utcákon ballag

a tartáshoz kell
jellem ahhoz meg gerinc
összerogysz ha nincs

itt helye van a
tiszta szónak írhatsz szép
igaz verseket

ha már temetik
a csapdát jó - veszélyes
ha csak lefedik

A puszta józan
ész, az emberség és hit
szent lázadás mind.

erőt adsz mert vagy
bár nem ember - ló - másnak
nem magyarázom

Sose árts másnak
sose engedd, hogy neked
ártson valaki.

Szívesen beszél
erkölcsről ki nem tudott
meggazdagodni.

Az erkölcs tükre
A meggyőződésed és
A tett viszonya.

Az etikusok
És az erkölcsbírálók
Nem férnek össze.

szeretek írni
de a "szirupos" nem megy -
tán cukros vagyok

- Én repedtsarkú?! -
zacskós leveshez így szólt
a tyúkhúsleves.

A mennyországban
ujjlenyomatainkat
nem tartják nyilván!

gomblyukba tűzzük
gyámoltalanná fonnyadt
erkölcseinket

Becsüld azt a nőt
és azt a férfit, ki még
el tud pirulni.

Erkölcs nélkül még
a jóleső trágárság
sem az igazi!

Nehezen viselt
erkölcsök alatt feszül
az ősi ösztön.

Ki forintot vált
szerelemre, ne várjon
hűséget érte.