Haiku versek az érzelmekről

ahogy néztelek
percről percre változtál
ismeretlenné

isten ideges
ujjai dobolnak a
halántékomon

Szeretet lángja
hidat emel s a remény
új utat mutat.

ihlet és érzés
lélek talaján nyíló
legszentebb virág

Belső túrával
egy új érzelemvilág
színe pompázik.

Engedd meg bátran
érzéseidnek lelked
feltöltődését.

lassan átkarol
nyár szele forrón ölel
... s hamuként szór szét

Magányos szívben
az érzelmek lezárva
megkövesednek.

rózsafa lelkem,
rajta tüskék is nőnek
néma sikoly: fáj

minden kincsem pár
vers - önzetlen kínálom
bús perceidre

Milyen jó lenne,
őszintén válaszolni,
ha kérdik: "Hogy vagy?"

számolok tízig
bújj el lelkembe és ha
jó hely ne mozdulj

Bennem keringő
végtelen érzelem, szép
lélek - ajándék.

Itt minden vízcsepp
egy apró óceán és
bálnahangon sír.

Sírd el könnyeid,
engedj helyet szívedben
az örömöknek.

bordáid közé
szorult lelkem mint bárány
farkas szájában

Kerülő úton,
messze, távol szívedtől-
végre nyugtom van.

Átélni minden
érzelmet, bátor randi
önmagatokkal.

Teljes közönyben
vagy álságos mosolyban-
mondhatni mindegy.

annyira kerülj
csak közel hozzám, hogy ne
fájjon távolod

Ha szívében vagy,
akkor tiéd: ágyába
bárki kerülhet.

Igen létezik!
Szárnyalni szárnytalanul
Igazi csoda

Ha rád gondolok,
bennem naphosszat színes
virágok nyílnak.

Napfelkeltében
érzelmeink is szebben
tündökölhetnek.

Megnyitni szívünk
érzelmeit, olyan mint
egy szép szivárvány.

hegyi patakban
vágtattak, mi a völgybe
érve kiapadt

Megálltam. Már nem
szaladok kifelé, most
befelé érzek.

szavakba szorult
érzéseink kinőtték
korlátaikat

Aki lezárja
az érzelmeit, kilép
a valóságból.

lágy érzéseim,
beléd simítom kérges
kis tenyeremmel

Ha találkozunk
rólam kérdezz - másokról
szólok majd később.

Minden szó mögött
érzelem rejlik. Mondd, te
miért betűt látsz?

Patak vizében
tükörképünket nézem.
Gördülő kövek.

Szivárvány alatt,
Nyárillatot gőzölgő
Harmatcsepp a lét.

Mindenáron több
akartam lenni, így lett
a sokból kevés.

Előnyt adtam az
ellenfélnek, így lettem
sokkal erősebb.