Haiku versek az érzelmekről

A költő lelke
simogatja a szót, mint
szülő gyermekét.

Reggel gondolok
Rád, délben hiányzol már,
Estére úgy fáj!

Folyton érezni
Vágylak a messzeségben
Pillangód vagyok

Szeretni jöttem,
ha mégis bántanálak...
Bocsáss meg, kérlek!

se a holnap még,
se a tegnap már, csak a
ma legyél nekem

éretlen szőlő
a vágy - megérve édes
- mazsolaként vers

várom koronám
a csörgősipkát már rég
kinőtte fejem

tollam hiába
tölthető, ha elfogynak
a tiszta sorok

elringat az est
melege, halványodik
minden fájdalom

Ezernyi patak
Lép ki medréből bennem.
Rizsföldet táplál.

Leveleket visz
a szél, érzelmeket a
szív. Kavarognak.

édes szavaid
zamatáért kortyonként
fulladok beléd

Hagyod hogy szálljon,
könnyű pillangószárnyon,
szabaddá váljon!

hullócsillagok
készülődnek az éjben,
s napjuk felragyog

Mesélj nekem még!
Olyat mondj, amit Te is
éreztél egyszer!

Mondod-e néha:
"Most úgy vagyok, ahogy köll"
mint az őseid (?)

forró nyári nap
elolvadnak a számban
suttogásaid

zárt kiscsoportos
kirándulásra viszem
érzéseimet

Selymek csendjével
festeném tenyeredbe
Szívem... csak jönnél!

szépen szótagolt
szavakból nekem mindig
Te maradtál meg

még többet akar
éreztetni mint ami
tényleg benne van

kinek a sok is
kevés, annak a tenger
kékje sem elég

éhes macskaként
most mindig jöttöd várom
szeretetet hozz

a dallamod nem
hallod a szélben, de a
sötétben érzed...

Az elengedés
vagy a ragaszkodásunk
a nagyobb teher?

édes zamat az,
mit kínálok neked, úgy
hívják: szeretet

szakadatlanul
távol tartanálak majd
a hibáimtól

érintésed oly
finom - beleköltöznék
a tenyeredbe

szívem szerint most
szép sorban hozzád fűzném
észérveimet

Kimondhatatlan
Az amit érzek, így hát
Nem is mondom el.

Pillantásodtól
komoly zavarba jöttem.
El-nézést kérek.

Válladról esett
kő szivem helyén talált
magának teret.

Érzések nélkül
Olyanok vagyunk, mint rét,
Hol nem nő virág.

Mért vártál eddig?
Engedd, hogy elmeséljem
Szívem tört ketté.

két üres csónak -
bár lennél te meg én, a
csend és nyugalom

érvelni lehet
észszerűen - érezni
csak szívszerűen