Haiku versek az érzelmekről

Elhalt, mocskos szerv.
Leértékelt szívem csak
vár. Érzéketlen.

van egy hely, ahol
a világ zajából csak
téged hallgatlak

Megfoghatatlan
dolgok nyomát keresem
sémás szavakkal.

Hosszúra nyúló
Érzelmek óceánja
Feketén dobban.

szemed tükrében
szívesen vetkőzöm le
gátlásaimat

valami jóra
valami nagyon szépre
vágyódik lelkem

Megint megtalált.
Kicsordul a könnyem, mert
még mindig várlak...

Vágyhullámokat
Ébreszt testemen kezed
Folyton felkavarsz

te magad vagy, ha
megéled - amúgy csak egy
szó a sok közül

Rideg az érzés,
és bársonytapintású,
mely körülölel.

ha drámai, az
se gond, az is szép ... végén
jön a katarzis

csak ne lenne e
szétszakítottság, hogy a
bőröm a határ

átsuhan benned
a gondolat: vajon még
meddig láthatom?

A sérelem kis
lelki tócsa, mit behúz
majd a nagy tenger!

Kételyem alszik,
szívem ajtaján kérlek
- halkan kopogj most.

ha titok lennél
szívem halkan dobogna
el ne áruljon

ha titok lennél
szemhéjam lecsuknám s én
ott őriznélek

gondoktól mentes
üres csónakként lebeg
a lelkem s pihen

gondolataim
festették íriszemre
érzéseimet

ha szívünkben még
a nyár ragyog, jöhetnek
a fázós napok

apró fuvallat
lepkeszárny árnya suhant
épp csak érintett

Halálfélelem -
csipetnyi fűszer vagy az
öröm kelyhében

sóhajként szöknék
ki ajkadról s meghalnék
a tenyeredben

belemerülnék
mélységedbe, de félek
a sajátomtól

Én szellő leszek,
hogy megsimogassalak
mindennap Téged...

szívemben minden
érzés virágba borult
pillantásodtól

rajtakaptalak
egy kósza gondolatban -
elcsentél ezt azt

úgy ölelj, mint kis
tulipánszirom az ő
féltett bibéit

szívedre hallgass
ott legbelül az érzés
sohasem hamis

Az érzékenység
veszélyes manapság, de
fel kell vállalni.

Nem rossz egyedül,
Emberek közt a magány
A rosszabb, hidd el.

foszló elmémben
szilárdan, mint egy ösztön
csak Te létezel

mert elengedtem,
csak a kérdés maradt még:
- Mi lett volna, ha...?

Kincstelen vagyok
puszta logikáddal - kert
illatok nélkül.

A Buddha szobor
lábánál fecsegünk mind
az ürességről.

Hol kezdjem vajon
lelkem gyűrődéseit
kisimítani?