Haiku versek az esőről

Odakint esik
mi pedig összebújva
szeretjük egymást

hűs esőfüggöny
gyémántfényein a szél
ködfelhőt párál

átszakadt felhő
tülljén egy szellő, rostál
eső permetet

homokozóban
eső mossa tisztára
a játékokat

Esőben álltál,
messziről is jól láttam
arcodon könny fut.

Ködfátylat húzok
esős múltamra - jöhet
a napos holnap.

hajnali zápor
virágok kelyhébe bújt
illatfürdőzni

viharban ázva,
esdve kérlek: felejtsd el
csapzott versemet

esőcseppek közt
fellegfüzérek hátán
didereg a nap

esőtől ázott
fényes macskaköveken
imbolyog az ősz

szikes rögökre
szitálja gyöngyeit egy
ólomkék felleg

szomjas patakok
őszi esőket falnak
duzzad jókedvük

Szürke felhőkre
könnyeket szült a reggel:
gyöngyözik a kert.

őszi akvarell -
lehulló levelek közt
szitál az eső

felbolydult felhők
sötétkék sebeiből
hull a végtelen

mint csendes eső
elszitál az életünk
tornácról nézem

leszakadó ég
millió cseppje körénk
esőfüggönyt vont

Opál függönyrojt
lebeg előttem. Szél fúj
záporcseppeket.

poros utcákon
fojtó aszfaltgőz felett
esőillat száll

fülledt nyáresten
áttetsző záporruhát
öltenek a fák

nyáreső után
nyílik teret bezáró
ezernyi tükör

gyöngyöző eső
tisztára mossa rétnek
poros kabátját

Esőtől gyűrűs
járdán, fodros karikák -
halnak, születnek.

Leveleken szól
ma csendes esődallam
- felhő komponál.

napfény sugara
felhő-esernyő alól
alkonyba csúszott

Zöld lomb cipeli
ázva, égi áldásnak
ékes terűjét.

Tegnapi emlék
didereg a ma falán:
eső mossa el.

Az ég kabátján
gombként lógnak a felhők:
súlyos teherként.

esőgyöngyfüggöny
gyémántfényét szél zúzta
összetört cseppek

Májusi eső
Borostyánlevelek közt
Cinegét bújtat.

Esőcsepp táncol,
szél a szoknyáját rázza
- áll a nyári bál.

könnyel megtelt hold
sarlója csészéjéből
földet áztatja

apadó patak
kavicságyát duzzasztják
mennyei cseppek

Almafaágon
Esőgyöngyök siratják
Az elmúlt nyarat.

nyári zivatar
kettőz szivárványhidat
felhők csipkéjén

két napja esik
ázott macska költözött
pergolám alá