Haiku versek az esőről

esőben sétál
ernyőt tartva föléd a
bőrig ázott vágy

barátságtalan
esőcseppek szirmokon,
lelkük is ázik

ázott szirmokból
diszkrét illatszer úszik
a levegőben

Esőcsepp koppan,
tegnap még ő is fürdött
az óceánban.

Sok kis buborék
leveleken szétgurul
Az eső csókja

saját lábában
botladozó esőcsepp
végül földre hull

Ablakkeretre
Esik az eső, sornyi
Könnycseppé válik.

vizes a pad is
csókjaink emléke az
esernyő alatt

Gyenge kis virág
Hullajtja könnyeit az
Esőben némán.

milliárd vízcsepp
csendesen tűr őszt telet
vár tavaszt nyarat

csurran - cseppen vagy
szemerkél - a borongós
ősz itt van velünk

szakadó eső -
első tanítási nap
az iskolában

zuhogó eső
kételyeimet mossa -
lesz még napsütés

Napozni jöttem -
eső mossa lelkemet -
lecsorgó magány.

Eső zörög a
rőt avaron, múltakat
idézve sirat...

Felhő tornyosul
vihar illata lebeg -
napfény ránk kacsint.

hajnali hideg
hullámzó hangulata
esőcseppdalok

esőcseppekben
tükröződő valóság
lábaink alatt

Éjsötét hangok
csorognak szunnyadókra:
Rigódal ébreszt.

Bekopogtat az
eső. Várok s kimegyek.
Nem engedem be.

Májusi eső
aranyat ér, de elmegy
mind a fűtésre.

Hiába kopog
az eső ablakomon,
szivárványt várok.

Esőcseppek halk
koppanása hangosan
visszhangzik bennem.

Esőben ahogy
lélegzik a kert, látni,
hallani lehet.

hűs zápor mögött
kék ég ragyog fent és lent
tócsán átléptem

kis kavicsok közt
koppanó esőcseppek -
könnyed cipellők

Nem baj, ha esik.
Az időjárás is csak
teszi a dolgát.

sírni szeretnél
de csak esővíz csordul
végig arcodon

Az eső sírva,
a nap pedig nevetve
tud csak szeretni.

Őszi reggelen
A nap fényét siratják
Ázott háztetők

Szürke esőben
vadul tombol bennem egy
fénylő szivárvány.

levélre hull pitty -
felnézek - arcomon patty
- pocsolyán pa-latty

mint a szerelem
megállíthatatlan ha
egyszer esni kezd

sötét felhőből
esőt facsar - szél szalad
át a kerteken

csöndesen esik
megébreszt majd ő altat
halk zajával el

az eső versenyt
csobog a szökőkúttal
- álmodták a fák