Haiku versek a félelemről

Amikor félek
megsimogat a lélek:
érzem, hogy élek.

A repüléstől
Nem is félek, inkább a
A zuhanástól.

Átkod őrizd meg.
Ne szórd rám őket mindig.
Átkozott vagyok.

félelmetes tud
lenni a száguldás, s mi
mégis vágyunk rá

nekem adhatod
a vágyaiddal együtt
félelmeidet

félelmeink rab
madarait mindig mi
magunk etetjük

A félelem, mint
Negatív gondolkodás,
Vonzza, mitől félsz.

mélyen hallgatunk
mint mennydörgés utáni
csend a fák ölén

Ahol tolerál
a világ, oroszlán vagy.
Amúgy meg nyuszi.

Szürke, fáj, üres
Nézel mintha látnál még
Keresed a fényt

Isten velem volt.
Kézen fogott, nem dorgált
hazavezetett.

Futsz vagy vársz még, ha
elönt a félsz, s megfagy a
vér ereidben?

Mi a félelem?
A koncentrált negatív
Életfelfogás.

Félelem bennem
Isteni és Emberi
- Fehér Pillangó -

Különösképpen
veszélyes az ember, ha
nem fél semmitől.

annyira félsz hogy
egy simogatásban is
érzed a pofont

Megül a sár a
számon, csótány és magány
telepszik benne.

Levetted bőröd.
Őszintén félelmetes
vagy. Nyúzott, csupasz.

rút félelmeid
hátrahagyhatod, csak a
tekintetem bírd

Míg kondásra kan
ijeszt rá - tudást falom,
s így: Kant ijeszt rám!

egy eltékozolt
nap varázsa megoldás
sok félelemre

Ha csak szorítod,
ne lepődj meg, ha végül
te roppansz össze.

Ne félj, mert a te
jövőd biztosítva van,
ne félj, ne félj már!

Ne félj, mert olyan
vagy, mint ő pont azért ne
félj, mert olyan vagy.

Mindenre gondos
angyalok ügyelnek, de
te még mindig félsz.

Nem akarod és
nem ismered. Tizennyolc
évig elkerült.

barátkozz meg a
félelmeiddel hogy ne
támadjanak rád

Félelmem nem az
hogy meghalok, mi lesz úgy
ha nem írhatok?!

Visszhangzik a csend.
Búcsú nélkül mennek el
a holtak. Félünk.

A szem a lélek
tükre, veszélyben van most,
mind a kettőt óvd...

Egy félelmetes
bogár ül a mondatban:
Már nem ismerlek.

Megrémítesz. Több
a vágy, mint a büszkeség.
Nem véd többé pajzs...

Érzéseimet
szégyellem ... Ha nem mondom
el, úgy elveszek.

Sírva könyörög
a pillangó a bábban:
hadd maradjak még!

Félsz, mit mondanak
s eközben elfelejted
valódi éned.

fázós gondolat
arra késztet bújjak a
a tenyeredbe