Haiku versek a felelősségről

úton felfelé
legyen gondod arra hogy
mást is felemelj

A csend most a rend,
a hang úgy gond, ha zajt fon.
Szabad hallgatni.

Lélekmagvaim
verseimben elvetem
s várom az esőt.

Ablakot tárok,
levegőben illatok,
csendesen alszol.

Baromarcú is
Szépnek hiszi magát, ha
Kancsal tükre van.

felelőtlenek
magabiztosságával
úszunk az árral

Nemcsak a haza
tartozik neked. Te is
tartozol neki.

életfeladat -
jól megválasztani a
kimondhatókat

magamra hagytál
hogy felelősség nélkül
magányosodj el

egymásért viselt
felelősségünk folyton
kimegy divatból

kilátásokhoz
belátásokból készül
gödörben létra

gyónás kék eged
alatt minden lovakkal
töltött pillanat

szomorú dolog
hogy a pazarlás lett a
jólét mércéje

magára vessen
aki barátait sem
válogatja meg

látni kívánod
arcomat hogy ne kelljen
tükörbe nézned

nagyot mondani
felelősségvállalás
nélkül kicsinyes

alkalom szüli
de helyzetbe hozni mi
szoktuk a tolvajt

része lettem az
életednek, felelős
vagyok magamért

Nem akarod és
nem ismered. Tizennyolc
évig elkerült.

Felelősségem
teljes. Tudatom Veled,
felelőtlenül.

Felelősséggel
tartozunk művészetnek,
s olvasóknak is!

A porszem készen
áll, hogy a feladatát
beteljesítse.

gondviselésben,
szeretetben válhatunk
szerethetővé

fontold meg mit vetsz
papírra ha rosszul zár
asztalfiókod

nem tartozunk a
közízlésnek semmilyen
felelősséggel

könnyhullatással
a felelősséget nem
lehet lemosni

Kihúzott mellkas.
Kocsmapult. Csend. Agyhalál.
Meredek élet.

Patak koromtól
cipelek magammal mind
nagyobb köveket.

Azt a virágot
fogod szagolni, amit
te szakítasz le.

Másoktól igen
önmagunk elől sosem
menekülhetünk.

kérges tenyérben
sarjad az élet magja
mit vetsz úgy aratsz