Haiku versek a halálról

Amikor kellett
Tettem, vettem, kegyetlen
lettem, temettem

sebzett őzeket
mélyebb csendekbe hívnak
tisztásról a fák

Ha nem érdekel
valaki amíg még él -
később ne sirasd!

sehol sem vagy már
mégis mindenhol ott vagy
ahol én vagyok

A halál olyan
Szerető, kivel egyszer
Megcsalsz mindenkit.

más világból egy
más világba születés
élet és halál

Nem érinthetlek
Már többé - Hideg kőre
Forró könny pereg

szívedbe vésett
nevem őriz örökre
ha majd elmegyek

Nap és az eső
szivárvány gyermeke légy
a hegyormokon.

Megnyugtató volt
tudni, egyidejűleg
nyugtalanító.

Arra gondoltam,
különös, hogy nem történt
semmi különös.

remegő kezek
pihennek két kezemben -
erejük fogytán

Drága Kisfiam,
Szívünkben örökké élsz,
Nyugodj békében.

Mindenki szeret
mindenki gyűlöl, én, te,
ő, meghalunk majd...

szívesen halok...
rég elsirattam már azt,
ki voltam s vagyok

Szórd szét Istenem
lelkem! Emlékem földbe
szórt mag hadd legyen.

könnyek közt várod
régi párod - ő rád vár
a túlvilágon

lángoló szívek
sokat érnek - halál se
hűti le őket

Mélybe zuhantam,
mégis én tekintek le.
Odalent sírnak.

huszonöt éves
futamidőre váltott
végső nyughelyek

Az élet azért
van, hogy megtanulhassuk,
milyen a halál.

Állj meg, nézz körül,
ne fuss egy életen át
a halál elől.

Néhányan most sem
tartják szem előtt, földön
véges az időnk...

Sáros földbe vájt
fekete körmöt gyász mos.
Könny áztat mindent.

Fiam, ülj ide
sírom mellé, álmodjuk
újra életünk!

Nézd: az őszi táj
élőben közvetíti,
milyen a halál.

tegnap apósom
meghalt, úgy öltöztettük
mint egy rongybabát

csak a halálba
szabad végérvényesen
belenyugodni

meghalt egy ember -
a nap csak sütött, madár
tovább énekelt...

Vedd már észre hogy
élsz, mert észre sem veszed:
bele fogsz halni!

terápiázza
ember az életét oszt
mégis belehal

Kidőlt a sorból
a királynő, lovas áll
a paraszt főt hajt...

sok év tükrében
aggasztóan közeleg
a holtomiglan

Erre születtem,
büszkén hordom halálom,
amíg csak élek.

Egyetlen levél
sem élheti túl a fát -
halni születünk.

Csak mit magammal
hoztam, hagyhatom hátra
bizton: örök csend.