Haiku versek a harmatról

Harmatgyöngy ragyog,
hajnal csendje megölel,
ébred a város.

Az éj harmadja
hűs páraköpenyt terít
szomjazó rétre

Behintik kertem
Anyám nyakék gyöngyei,
Rám gondol ott fönn

Hajnali harmat
csillog halvány napfényben -
zsenge fűszálak

hajnali csendben
gyöngyharmat gyöngyvirágon -
kedvenc ékszerem

Harmatcseppekkel
ébred a virágos rét,
tavasz érkezik.

Alvás-ébrenlét
határán hallom hajnal
harmatos hangját.

Hajnali harmat
csiklandozza talpamat.
Mezítláb séta.

Hallik a csendben:
hajnali harmat cseppen.
Maradok csendben.

fénylő harmatot
kortyol apró gyöngyvirág
szemem is issza

Harmatcsepp sorsunk
gyönggyé tisztul, s elillan
a nyári fénnyel.

Napfelkeltekor
harmatos pókhálón, az
Est könnycseppjei.

harmatcseppeket
zárt magába hervadó
virág harangja

virág kelyhében
gyűlt harmattal oltottad
hajnali szomjad

Hajnali rózsa
édesen ízlelget épp
egy harmatcseppet.

ha virág lennék
te harmatként óvhatnál
aszályos nyárban

viaszos szirmon
gömbölyded kis harmatcsepp
lassan lecsúszik

Csupasz ágakba
kapaszkodik a szellő
harmatos szárnya.

harmatcseppet sír
a hajnal virágokon
gyöngy fénye gyémánt

harmat öntözze
szép, bársonyos szirmaid
kis virágszálam

Hajnali harmat
apró gyöngyöket csókolt
Lepkeszárnyakra

Akár a harmat,
nézd, pókfonalak tartják
lélekcseppjeink.

harmatcsepp villan
árnyas kis félhomályban
szíved rejtekén

fénylő harmatcsepp
gyantás tűleveleken
angyalkönny álom

csillogó gyöngyök
cseppjeit mohón issza
a felkelő nap

szolid gyémántot
tűz fűszálnak hegyére
angyali könnycsepp

hajnalpír csillan
levél kelyhében rekedt
harmatcseppeken

Úgy érintelek,
mint harmat a szirmokat,
tünékeny varázs.

Hajnali harmat
gyöngyszemként tovagurul
S a föld elnyeli.

Könnyezik az ősz;
harmatcsepp rózsa szirmán
érzékeny búcsú.

Gyöngyként csillognak
kifeszített pókhálón
a harmatcseppek.

harmatcsepp gördül
harangvirág szirmáról
értünk harang szól

szendergő szirmok
bársonyos ölelése
harmatkönnyet rejt

fázós hajnalon
apró jázminszirmokhoz
tapad a hűs-ég

Harmatcsepp gömbje
fűszál csúcsán napozott
- s ez lett a veszte...

harmatcseppekben
tükröződik a hajnal
hűvös mosolya