Haiku versek a hópelyhekről

hópelyhek szállnak
időtlen szürkeségben
párás a szemem

pár hópihe, csak
kötelességtudata
január hónak

Hópelyhek hullnak,
Mint puha vattacukor
Meseországban.

Csillagfényben a
Hópelyhek keringőznek
Kavargó szélben.

Hóesésben szél
Viszi a hópelyheket
Világot látni.

Napfény csillog a
Hópelyheken s közben a
Tél Szél-dala szól.

szürke felhőből
jeges csillagvirág hull
kabátujjamra

Vidám hópelyhek
Vándorútra kelnek, és
Széllel repülnek.

holdanyó rázza
kasmír-fehér paplanját
hópihék szállnak

hószagú nap egy
hópelyhet sodor elém
lelkemen olvad

Hatágú csillag
szállingózik a téli
égbolt bársonyán.

csendembe halkan
ereszkedj, mint rétekre
hulló hópehely

rügypettyes faág
teleltet hópelyhekben
friss jégvirágot

koszos pocsolyán
fáradtan egyensúlyoz
egy tiszta pehely

tépett felhőből
hópelyhek kavarognak -
fehér fergeteg

téli varázslat
minden hópehely csodás
szimmetriája

szálló hópihék
áztatják már arcomon
életem ráncát

Szétszórja az est
jégből horgolt csipkéit.
Ezek hópihék.

pelyhecske földre
hullt virágán csellengő
csillámos pászmák

Hűvös hidegben
huncut hancúrozással
hópelyhek hullnak

semmi ösvényén
kerget hópihét a szél
tél a tavaszban

Hópehely olvad
ébredő nap szemében
gyémánt könnycseppé.

Barackvirágon
eltűnődő hópihe
még télről mesél.

Lopott hópelyhet
repít a szél pislogó
csillagok alatt...

hó pilinkézik
a szellőnek karjában
lágyan földet ér

kavarog a szél
ma hópelyhekkel táncol
mosolyom előtt

Hópihe-álmok
sárosan érnek véget
tócsába hullva.

szél szárnyán szédült
hópihe huncutkodik
fűzöldbe olvad

táncos hópihe
orrom hegyére libben
összekacsintunk

Hópihe várja,
hogy a téli szél messze
sodorja innen.

Hópihe táncol
a szélben - megpihenni
fűzfa ágra ül.

napsugár hegye
átüti fagyott szívét
hópehely sikít

apró hópelyhek
alatt a délceg fák is
fejet hajtanak

hópehely csillant
a természet könnyében
sárba olvadva

Felhődunyhákból
Keringőt lejt a földre
Bájos hópehely.

puha álmomban
éjjel minden hópihe
köszönt egymásnak