Irodalomról szóló haiku versek

nem kell több bántás
sárral dobálás arcom
koszos - lelkem nem

smaragdszín szél jött
a tóról - vén plüsslovam
csikóként tombolt

színes levelek
veletek remegek - mert
lehullunk hamar

vén tollkoptató
verset ír mi agyából
jön - s szívéből szól

szélben csapkodó
ágrácsok mint Krisztusra
sújtó korbácsok

lomb közti résen
átrebben a szél - rideg
vibráló fények

zöld lombok fogynak
óarany már a táj - az
ősz színes halál

megerősödik
lelkem ha csatázik a
kétely és a hit

szögesdróton fut
holt fogoly levél lánca
aranyként ragyog

sámán lova a
dobja s azon suhan a
szellemvilágba

amikor írok
belül sírok - sebzett az
alkotó lélek

sima homokra
rajzoltunk patanyom kört -
virgonc volt árnyunk

ég és föld között
élő vagy erdő napfényt
szűrő kapcsolat

esendő ember
felkel - de jókedve nem -
síkos az avar

tócsában nézd lent
a fönt - ha megérinted
tükre összetör

vannak és voltak
zöld lombként lobogtak most
tarkák de holtak

ősz - ékszerészed
eső múltán sok fénycsepp
bogyón s virágon

mi az őszben nem
színesedünk - szürkülünk
a tarka tájban

feléleszt s újra
átitat az örökké
élő áhítat

vizes patanyom
körön a napfény bált tart
tükörtermében

csillogó tükrű
tócsák a hiú napot
kicsalogatják

őszi nap akár
anyám keze simogat -
sírva fakadok

tépázott múltam
vénséges madár - dalom
szép de nem vidám

tárt szárnyú szobor
angyal nem turul - túlról
szállt s itt zuhant le

kérlek angyal még
kis időre rejts el a
zord halál elől

jellemem képe
látszik a ló szemében
ez igaz tükör

kormos reggeli
ég - apámmal álmodtam -
könnyes ébredés

Nap ha fölragyog
akkor jól vagyok s újra
megtelek fénnyel

nehezen ébred
fel a nap csak az idő
mi vadul szalad

bölcsebb nyílt szívvel
hallgatni Mozartot és
árad a remény

csendes kora est
kopott vén test reményre
friss sohasem rest

vetettem magot -
magasra nőtt faként még
eszedbe jutok

selejtnek tart már
sok öntelt amatőr a
baj nem velem van

megfojtja versed
a sok dudva - tanácsom
légy igényesebb

leselejtezett
értékrendem hamarost
friss s új trendi lesz

van ki már földet
szórna rám két kézzel s jól
le is taposná