Haiku versek a jégről

Hajnali sugár
Szikrázik jégbe fagyott
Fűszálak hegyén

nap süt a tájra
cseppenként olvad a jég -
fejemen koppan

Áttetsző kékség.
Jégnek páncélezüstjét
dér csipkézi ki.

Befagyott tóban
Álmát alussza csendben
Jégbe zárt világ.

páncélzatától
szabadulni vágyik a
lázadó patak

Jégen is apró
lépésekkel járhatsz csak -
mégis célhoz érsz.

Lassan elmúlni,
ahogy átölel a jég
és semmivé válsz.

jég-víz-pára - kör
- kristályapokalipszis
Isten konyháján

tavunk vékonyka
jegén bátran lépdel a
vaskos télidő

tűnődő horgász
emlékeit keresi
befagyott lékben

dérfit és jéglányt
hópólyacsendben altat
csillogó szempár

kósza szélmosoly
korcsolyázik a tavon -
télbe zárt idill

télen a berek
csendessé változik át
a jég rian csak

Jéghártyás tócsák
tükrében ébred a fény,
szél motoz rajta.

Korán érkező,
csattogó kacsatalpak,
tavam jégtükrén.

Virágajkakra
fagyott zúzmara fürtje:
a jégbe zárt csók.

Ropogó léptek
tavaszi jégre karcolt
virágvarratok.

Akácillatot
Méhdöngicsélés helyett
Jégcsipke díszít.

Pocsolya tükrét
fodrozza hajnali szél
s jeget lehel rá.

hideg hajnalon
a nap fényét füröszti
jeges tócsában

Megfagyott tócsa
jegére éjféli hold
fest ezüst álmot.

jégruhájában
fürge patak járását
alig láthatod

Jégpáncél alatt,
tél ölelő karjában
alszik a folyó.

befagyott a tó
nyári fürdőzők hangja
jég alá szorult

ráncokat vésett
a tükörarcú tóra
egy korcsolyával

jégpatkó koppan
lelkem fagyos-kék taván
lékvágók járnak

fagyott tó tükrén
rivalda fényben jégtánc
Hold korcsolyázik

Kristályruhában
Kecses táncot lejtenek
Vad jégtündérek.

Meggémberedett
gondolattal szikrázik
jégen a napfény

csillogó tócsák
jégtükrökké dermednek
fagyos reggelen

apró buborék
egy nagy kőtömbbe fagyva
várja a tavaszt