Haiku versek a jövőről

Jövőbe nézve
sem zárhatod be a múlt
minden ablakát.

Régi álmokat
követ egyre halkuló
csendben a jövő.

Még szól a harang.
Templom tornya őrzi őt,
féltve a jövőt.

Széthasadt világ
mélyén rejtőzködik a
csontsovány jövő.

kifakult a múlt
a jelen csiszolódik
fényes jövő vár

szárnyán hozza a
múlt a jövőt hol süllyed
hol emelkedik

Nem kérek múltat,
Mely szebb, csak olyan jövőt,
Min nincs a nyoma.

Finoman csukjad
ajtóidat, melyeket
később nyitnod kell.

Nyikorgó hídon,
korhadt jövőbe, vakon
vezet végzetünk.

teremtményed a
rettenetes jövő az
égre vetíted

Nyikorgó hídon,
korhadt jövőbe, vakon
vezet végzetünk.

A múltunk múltja
alapköve jövendőnk
emlékeinek.

a jövő csak egy
darab nyers gyémánt neked
kell csiszolgatni

rongyos kabátban
tengődő hétköznapok
jövőt köszöntik

betekint a múlt
a jövőnek ablakán
és árnyékot vet

jövő színeit
ma kell kiválasztani
legyen szivárvány

szép lesz a jövő
csak a remény fonalát
fűzd majd a tűbe

Csak üres fiók,
álmok titkos tárhelye,
ennyi a jövő.

Ma idő, holnap
erő nem lesz. S eltüntet
lassan a jövő.

Fekete éjben
fénylik az álom, s látom
benne jövőmet.