BG Gabi
bágyadt napsütés
ezüst ökörnyál úszik
rőt lombok között
Toth Enikő
Szürke ködfátyol
lebeg a világ felett
- fény hasogatja.
Toth Enikő
Fényhintán ringó
ábrándos tekintetem,
avarba pottyant.
Toth Enikő
Ökörnyál húron
napsugár citerázik,
őszi dallamot.
Toth Enikő
Hajnallány haját
fény fésüli - befonja
copfba őszanyó.
Toth Enikő
Ökörnyál fátylas
reggelek rőt-vörösén,
nyújtózik a fény.
Lívia Schmidt
az őszi kertben
még lábam elé pottyan
egy csepp ragyogás
Toth Enikő
Gyémánt kacajjal
haját fésüli a fény,
kócos éj után.
Toth Enikő
Napfényfogatán
gyeplőt ránt a szelíd ősz,
verőfény lassít.
Lívia Schmidt
mosolymintát csen
mélabús házfalakra
egy víg napfonat
Lívia Schmidt
ha rám mosolyogsz
az első fénysugárral
szebb lesz a napom
Joco57
sekély patakban
egy elfáradt napsugár
kőágyon pihen
Lívia Schmidt
lombok rejtekén
napfényes tisztás felett
gombaillat száll
Joco57
hajnali napfény
a függöny rojtjain át
hűs szobát füröszt
Joco57
figyeld ablakod
beköszönő nap leszek
körülölellek
Lívia Schmidt
kecses nőszirom
formás derekán hosszan
nyújtózik a fény
Joco57
lombkoronákon
átszűrődő fény fürdik
patak vizében
Joco57
létezett a fény
de sokkal halványabban
láttam nélküled
Lívia Schmidt
mély hallgatásom
pára léptű ragyogás
- fénye napba hull