Haiku versek a nevelésről

rideg szívűként
figyelsz mit rontok el - én
voltam mestered

Hazudós gyermek
Mögött megpillantjuk a
Szigorú szülőt.

A jó nevelés
Addig tart, amíg maga
Az aktív élet.

Csak szeretettel
Nevelhetjük igazán
Gyermekeinket.

szívét kitárva
várt sok tanítványra - de
megöregedett

szólsz hozzá lassan
közelítve elérve
hogy bízzon benned

Legvégül aztán
a bohócok sem színes
könnyeket sírnak.

A gyermeki lét
könnyedségét felnőttek
teszik nehézzé.

adjatok időt
gyermekeiteknek hogy
felnőhessenek

gondviselésben,
szeretetben válhatunk
szerethetővé

Tanítsd magadat
mielőtt oktalanul
embert nevelnél.

Bőven elég az,
ha az élet pofonnal
tanít. Te ne tedd!

jó gyerek voltam
faragtak véstek mássá
formáltak: hagytam

Megtanítottad
repülni, de nem azért
hogy visszaszálljon.

te is lehetsz az
aki jeleket hagy az
úton másoknak

gyermeked tanítsd
játszani színezd vele
együtt álmait