Haiku versek a nyárról

Nyári derü az,
Ha táncolni látlak én,
Kacag mindenem.

sokszínű álmok
ezer irányba szállnak
nyári kert felett

tücsökzenés est
nyár illata messze szállt -
becsukom ajtóm

álmos délután
aranyfényben játszanak
búzabóbiták

nyár lehelete
fakuló abrosz szélén
édes dinnyeíz

szikkadt nád között
hallgat a víz, csak egy csöpp
árnyék ring benne

nap ég a habon
gyerekzsivaj fut végig
egy stégdeszkán túl

várt nyaralásunk
végeztével elmúlás-
szagú lett a nyár

villamos csúszik
a nyitott ablak alatt,
lélegzik a hő

fehér kagylóhéj -
tenyerembe zárnám a
nyári napnyugtát

poros földúton
árnyékot húz egy szekér,
búzavirág dől

Nyári éjszakán
csak békának, tücsöknek
hangja ébreszthet

Vörösen izzó
végtelen mezők keblén
pipacsok égnek.

Nyári éjszakán,
csendes csobogásban a
Duna szendereg.

Szétfolyt a sárga.
Olaja a napunkat
lobbantja lángra.

langyos tavakban
vígan lubickol a nyár -
lesz ennek böjtje

hullott baracknak
édes illatát nyelem
húsát lódarázs

hirtelen zápor
tükörfényes aszfalton -
gőzölög a nyár

Mi találkozunk,
Öreg barátok nyáron,
Nem a felhőben...

Lásd, égi vegyész
is bukkan, sápadt tengert
bearanyozni.

barack az ágon
gazda a kapa mögött
pirul a napon

lepke szállt elém
fénynek tárta szárnyait
együtt napozunk

hajkoronáját
gyermekláncfűből fonta -
nyári királylány

Rám pereg a csend -
baracklekvárszagú nyár
édesen fröccsen.

Rajtam felejtett
tekinteted emléke
őrzi a nyarat.

Balatoni nyár
hűtőmágnes kék csíkkal
most rád gondolok.

Már csinosodnak
nyári virágaim is
az őszi bálra.

Fák csúcsa úszik
lusta, nyári ég alatt.
Megszűnt az idő.

Méz illatú nyár
beköltöztetted magad
éléskamrámba.

halkabb lett minden
tűnik a nyár - de néhány
sör még belefér

hajamba tűzni
megfesteni volna jó
virágot, nyarat

Lélektengeren
nyaralok: lubickoló
kedvem fürösztöm.

meglátszik a nyár
mezítláb szaladgáló
gyerekek bőrén

végigfut a csend
forró macskaköveken
csak lábujjhegyen

Reggelig alszom
nem nézem hány óra van
megyek - sehova.

Szénaillatot
tereget szét a tájon
nyáresti szellő.