Haiku versek a pillanatokról

Hulló levelek
közt elkésett lepke száll
- egy darabka nyár.

Figyelj és szakíts
magadnak most a csendből
egy darab csodát!

A győzelemnek
pillanata túl rövid,
hogy ezért éljünk...

Balsorsot hozhat
néha egy-egy eltévedt
vétkes pillanat.

Lehetne köztünk
egy pillanat? Ígérem
kettőnk közt marad!

azt kérted várjak
egy pillanatot... és én
azóta várom

Azt hittem akkor,
hogy megállt a Föld is, de
csak forog tovább.

minden pillanat
akkor a legfontosabb
mikor történik

Tengerzúgásra
ébred fel. Mily szerencsés
a parti föveny!

Jelentéktelen
kis szellő tornádóként
süvít a csendben.

mindegy is hova
sodródok - ott leszek jól
ahol épp vagyok

A pillanatba
belefeledkeztem és
elvitt magával.

olyan egyszerű
minden kis pillanatot
valóban élni

Rabul ejtelek,
s a végtelenbe zár e
véges pillanat.

nincsen finomabb
a lopott időnél, ha
cinkosom te vagy

az a rohanó
pillanat most rajtunk ül
mozdulatlanul

szempillantásnyi
lehetőség mi lehunyt
pillák mögött vár

pillanat alatt
ujjam köré csavarom
minden figyelmed

a pislogás-e,
látvány, vagy a pillanat?
- mindhárom együtt -

A pillanatok
gyöngyszemeit fűzöm az
idő láncára.

volt egy pillanat
amit szemedben láttam
megfordulhatnál

behegedt seben
egy összeforrt pillanat
hasogat olykor

minden kézfogás
tenyerekben hordozott
teljes jelenLÉT

Ha nincs gondolat,
meglehet befurakszik
egy jó pillanat.

végül magadra
maradsz - gond(olat)talan
vagy sem de - mindig

Tíz-ezer évnyi
együttlét. Szép pillanat
lehetne veled.

száz évig várok
ha kell, de egy pillanat
túl sok nélküled

óra ütéstől
elhajló pillanat - már
nem lesz utolsó

pillanatokban
mérd és éld az életet
ne az években

Csak háláljuk meg
a pillanatot azzal,
hogy kiélvezzük.

Nem kapaszkodom
bele a pillanatba,
csak átengedem.

Haiku készül,
egy pillanat robban az
időtlenségbe.

Lélegzetnyi pír
mi pillantásod okán
megfesti lelkem...

A szemem előtt
nyílik ki a pillanat,
nekem virágzik.

mert minden egyes
pillanatban más más az
igazság arca

Hiába élnél
örökké, ha nem figyelsz
a pillanatra.