Haiku versek a pozitív életszemléletről

van, hogy törni kell
a kagyló páncélját, hogy
igazgyöngyre lelj

Kalandtúra az
élet, csak megfelelő
partner kell hozzá.

Ki gyűlöletre
Tartja az erejét, az
Egyre gyengébb lesz

A megbocsátott
Bűnt, többé már ne engedd
Hogy visszatérjen

A szemet fület
Hagyjuk örömérzéssé
Átalakulni

Ne engedd, hogy a
Szíved átjáróházzá
Váljon, szabadon

Álompillanat
Bizony nem lehetne szebb
A valóságnál

Addig érzed, hogy
élsz, míg van mire várni.
Nyisd ki a szíved!

Megbecsüléssel
Tanuljuk átölelni
A természetet

Poggyászom üres
mindenem megvan amit
magammal hoztam

Ne csak eséskor
Hanem emelkedéskor
Is, fogd meg Istent

Szeretetből is
Lehetne, kastélyt s várat
Felépíteni

ki másból, ha nem
magadból merítenél
végtelen erőt

Életünkben az
egyik legfontosabb szó,
s erő, a "mégis".

Szeretet a lét
Örök irgalma és ne
Reménye legyen

Mások címkéket
ragasztanak rád, így nem
látnak meztelen.

Sassá váltam én
Gondolatban, lent szebbé
Tenni a földet

Ne szűkítsd le a
horizontod egy mobil
képernyőjére!

Erős sziklát nem
fordít ki üvöltő szél -
Szüntelen béke.

Az emberek, mint
A magok, az esőről
Együtt álmodnak

Az emberiség
Csak a hit hullámában
Élhet szép jövőt

isten szemével
nézve minden napunk egy
tökéletes nap

Bizony, a folyó
A pici forrásokból
Erősödik meg

Az első szépség
Megtalálása már egy
Láncreakció

lásd meg a benned
rejlő bölcsesség kulcsát
s bátran fedd föl azt

A harmatgyöngyös
Rózsaillat, hitünknek
Jó utat mutat

Egy biztató szót
Kaptam reggel, érdemes
Már tovább lépni

A szabad ember
Univerzumot kapott
Az álmaihoz

Szeretetnek is
Van magja, melyből gyökér
Törzs és virág lesz

Bizony, a szívek
Álljanak sorba és ne
Az akaratok

Istenem engedd
A gondokat mosollyá
Válni egy napon

A legkeményebb
követ is túléli az
emberi lélek.

Mínusz szorozva
Mínusszal, az mindig plusz
Ezt sose feledd

A derűlátás
fél győzelem, örömre
mindig lehet ok.

Nos míg élsz, minden
Lélegzetvétel földi
Szépséget fest le

Ha meg kell másznod
a hegyet, indulj! ne várj!
kisebb úgyse lesz!