Haiku versek a reggelről

Reggeli napfény
Simogatta arcomat
Anyai kézként.

Fakó színekkel
játszik a szürke égbolt,
szép reggel rég volt.

Napnak sugara
színezi boldoggá a
hajnal perceit...

Kávéillat száll,
S puha napfény gömbölyül
Mosolyívedre.

nap ragyogása
forró jázmin teában
téli reggelen

Fényfonálon csüng
Ezüst felhőbojtok közt
A puha reggel.

Szelíd reggelnek
hóharmatos szőnyegén
napsugár reszket.

Álommadárka
rebben ágyamról arrébb.
Nap kél, ébredek.

Hűs sugarakat
fektet keresztbe a Nap
a fázós tájon.

Őszi napsugár
mélán didereg kopott,
szürke ég alatt...

Ökörnyál fátylas
reggelek rőt-vörösén,
nyújtózik a fény.

Hajnali fények
Barázdás kezei közt
Kávéillat száll.

rozoga padon
öreg kényelemmel ül
a reggeli csend

reggel a kávét
velem kavarja meg a
melankólia

Szürke felhőkre
könnyeket szült a reggel:
gyöngyözik a kert.

Zöld tea gőzöl,
illatában mosakszik
álmos mosolyod.

tavacska felett
párapaplant hajtogat
a felkelő nap

Ajkad reggeli
szirmokat rajzol - arcom
virágba borul.

Szép mesék bársony
asztalánál megterít
a reggeli fény...

hűvös hajnalra
mosolyt rajzolt a reggel
napsugarakból

Reggeli ima,
szeretetküldemény - a
Nap a postásom.

Nyílik a hajnal
szeme, kakasszó hívja
- reménykeltő hang.

rózsáknak könnye
reggeli fényben csillog
lepke szomjat olt

cinkeszó ébreszt
ablakpárkányomra hullt
három hópehely

hajnali csendben
ágon szuszog a reggel
pacsirta dalol

harmatos hajnal
gyöngye a tavirózsán
reggelt simogat

Didergős reggel -
ülök egy kopott padon
s nyárról álmodom.

éj leple alatt
jázmin illat lopakszik
reggelt ébreszti

Egy komor reggel
szellő mosta hajnalban
ébredt pillanat.

pókháló ringat
napfényes harmatcseppet
gyöngyszemű reggel

rezzen a reggel
tulipánfa virágján
fénnyel ékítve

rezzen a reggel
tulipánfa karjában
harmatgyöngyösen

vajként kenődök,
ágyam megszáradt cipó,
takaróm feltét

Fáradt még a fény
fák integetnek lomhán
szürke felhőknek

Csontfehér hajnal
pereg le szürke reggel
homokóráján.

Függönyfénymintát
hangavörös nap szórt rám
nyitnikék dallal.