Haiku versek a reményről

letépett virág
a Remény, annak ki már
mindent föladott

fátyladat ne dobd
el, mert nem tudhatod kit
takarsz majd vele

fűztem még hozzád
némi reményt, de jöttél
és kibontottad

Reményágakat
megtört lélekben a Hit
örökzöldre fest

Az Élet, mint a
Remény, erős, kitör egy
repedésen is.

legnagyobb költő
a Remény, toll nélkül ír
emberszívekbe

reményem szakadt
köntösére hímeztél
ma szép virágot

Tarts a szívedben
Zöldellő fát - száll majd rá
Énekes madár.

Hogy történetünk
végét megtudjuk, bele
is kell kezdenünk.

Mindig van remény,
Míg tudunk nevetni, és
Szívből szeretni.

Zárd jól szívedbe
mindig ott legyen veled
Neve: A remény

A hitem meghal
ha nem bízom magamban.
A remény éltet.

ha hozna egy is
hírként olajágat - hogy
higgyem a reményt

Ne félj, van remény,
csillagok melegednek
az én tüzemnél.

kell még valami
hogy el tudjam engedni
régi árnyaim

Új tavasz üzen:
kertben virágzó fáink
reményt ringatnak.

nehéz most szólni
vöröslő égaljára
reményt kell tűzni

keservesebb a
reménytelenségnél csak
a remény lehet

melletted újra
a föld felett járhatok
kinőtt a szárnyam

Bízom magamban:
a zuhanás segít most...
Szárnyakat növeszt.

Reméljük, hogy van
reinkarnáció, és
akkor jobb leszek!

Utolsóként a
Remény kínált ... S poharát
én mind kiittam.

ha körülöttem
ólálkodik a remény
megvendégelem

Élni s szeretni,
Folyton reménnyel kelni,
Mindig nevetni.

Gördülő szavak
gyöngysora új reménnyé
válik ajkadon.

Remény, kitartás
Erősebbé tesz minket
S mindent túlélünk.

Éji lepke báb
Sarkán ezüst gyöngy te vagy,
Csalfa, vad remény.

Köddel fedett táj.
Nem kell látnod a Napot,
Felkel holnap is.

Reménycseppekben
fuldokol minden ki nem
festett pillanat.

kórházi ablak -
fényes madárrajjal száll
tova az élet

szépen gyógyulok -
kis reménykék virágot
táplál a lelkem

Tudd mennyire vagy
fontos...! Hisz` ott felejtett
csók ég ajkadon...

Szívedbe írom
a reményt, hogy lelkedet
ölelve védje.

Ne veszítsd el a
Reményt - nem tudhatod, mit
hoz el a holnap.

jön közeleg már
szinte itt van ki reményt
hoz - örüljünk hát!

Vigyél fényt oda,
hol szikrád lángot lobbant,
s izzó tűz leszel!