Haiku versek a szellőről

kacér szél suttog
szép lombruháról csacsog -
úgyis leveti

hajtinccsel játszik
bájos tavaszi szellő
- incseleg velem

Susogó fákon
hajnal fénye kúszik át,
hűs szellő suhan.

Szél susog halkan,
hajnal fénye átszövi,
árnyékok táncát.

Tavaszi szélben
boldogság hangja szárnyal,
családunk dalol.

lehulló szirmok
csodás körtánca - ravasz
szellő elfújta

nyáresti szellő
ringat lágy romantikát
hinta pacsirta

szellőn szendereg
szerelmével szilvafa
szép virágszirma

megrebbenő fény
érintése kék szellő
vékony lágy kendő

hajnali szellő
nádszálakat táncoltat
fejek hullanak

Őszi szél lapul,
Borzas cserjések fölött.
Finoman csipked.

Fák árnya alatt
míg várlak - pamutszellő
fátyla simogat.

hűs szellő dajkál
patyolatcsipkében egy
szál vadvirágot

nyakadon selymes
hajtincs csillan rezdülve -
pille fuvallat

Csupasz ágakba
kapaszkodik a szellő
harmatos szárnya.

Lehűlt a világ,
kint tücskök ciripelnek,
hűs szellő támad...

nem szeretem a
szélcsendet, jobb ha arcon
csap néha a szél

súlytalan libben
néhány falevél, aztán
beáll a szélcsend

A test törékeny.
Szellőcske félbetépi.
És mi meghalunk?

Táncolnál velem?
S egy fuvallatnyi fénytől
már zizeg a lomb.

szökellő szellő
hűvös cirógatás vagy
égő arcomon

fény játszadozik
hajaddal, tavaszi szél
beletúr, igéz

vad szél, úgy érints
mint a tavaszi szellő
cseresznye szirmát

halványkék szellő
selymes rügyeket ringat
madárkánon szól

Selyem ruhában
Tipegő táncolópár
Erdő barátja.

rózsaszín szellő
kertek alján fütyörész
dervis táncot lejt

Tóparti csend vár.
Szelíd szellő simogat.
Álmodozhatnék.

Nevetve tűzöm
a szellőt a hajamba
Ő így is szabad

Apró kis szépség,
Sok pici ejtőernyő,
Szelek szárnyán száll.

Könnyű szellő jött:
halk sóhajjal vált el a
levél ágától.

pázsit bársonyát
szellő simítja, csókot
lehel rá a Hold

szellő a fákon
viharvert lombot tisztáz
bontófésűvel

Zizegnek a fák.
Üzenetet hord a szél.
Levéltitkokat.

szemérmes szellő
cirógatja fürtjeid
észre sem veszed

hajnali szellő
nádszálak bóbitáját
hívja egy táncra

virág arcáról
pillét ragad magával
a kósza szellő