Haiku versek a szépségről

Ködfátyol leplét
napsugár felemelte-
szépséget talált.

Ami messziről
hídnak látszott, közelről
sötét szakadék.

apró vízcseppek
körülsimítják csípőd
domborulatát

Időtlen szépség -
verdeső szempilládon
örvend az idő.

Szemed tengere
búzavirágmezőt rejt.
Mélyébe úszom.

Árnyald a szépet,
szárnyald a messzeséget
röpke idődben!

Bár átadhatnám,
de úgy nem lesz a tiéd -
tünékeny szépség.

Alkonyi égen
púder-rózsaszín felhő -
távoli szépség

Szűrt fény ízlelget.
Szemem behunyom. Nézlek.
Hallom mosolyod.

Valóságot meg
ne másíts, csak tereld a
figyelmet: szebbre.

Gigerli gerlék
között egy pávakakas
kész divatpápa.

A nők szépsége
sokféle: a különbség
mindig a lélek.

Gyönyörű leszek.
Így biztos sikerül, hogy
Gyönyörűnek láss.

Az élet akkor
Szép, hogyha arra vágyunk,
Ami a miénk.

szépség és jóság
benned fürdetem lelkem
lélek-wellness ez

lány a vízparton -
fejét megkoronázza
a lenyugvó nap

ahogy öregszik
a szem egyre több szépet
észrevesz és lát

Hiába vagy szép
Ha romlott lelked... elvész
Az a csöppnyi báj

Keringél a szél
sziromszoknyákat lebbent,
magasba repít.

Hold és a tenger,
szerelmük halhatatlan.
Megérint a csend.

Macskaköves út.
Billegek rajta lassan.
Mint az életem.

A boldogságnak
Tudom, hogy száz arca van.
Egyet sem látok.

ajkad volt talán
a legszebb mi valaha
elhagyta számat

Egy dolog biztos.
Magyar nőnek párja nincs!
Bármerre tekints.

Meghallott ima,
mit suttogtam ma reggel.
Szép napod legyen!

Piheg a darázs,
mint gyermek anyja keblén.
Csodás pillanat!

A szem meglátja
Mi a szép, míg a többi
Érzék rábólint.

Mindentől, ami
Valóban szép, szomjas lesz
Az emberi szív.

Ha megtöröd a
Csendet, foszlik a varázs,
Vele a szépség.

tövise hegyes
véred veszi ha töröd
őt szépségéért

Egy szép gondolat
Oda vonz sok másikat,
Miből vers fakad.

Anyám ölében
herceg-kisasszony voltam,
világszép leány.

Minden szépséges
amire szeretettel
rácsodálkozunk.

a csodálatost
keresve lemaradtam
pár apró szépről

te aranyszálon
hintázó tündérálom
lesem szép lábad

tükrösen díszes
piros mézeskalácsból
van rideg szíved