Szerelmes haiku versek

japán legyező
mögül izzik a szemed
forróság önt el

mikor nem beszélsz,
- csak a szívverésemre -
hallgatok én is

hallottam szíved
dobbanását és inkább
nem mentem tovább

ujjad arcomon
zaklatott álmaimat
mesévé festi

mikor senki más
nincs magam alatt csak én
megtalálhatnál

ajkad harmatos
csókízű rózsaszirom
sóhajt inhalál

veled szárnyalni
lélegzetelállító
éden-utazás

csermely fodrait
napsugár cirógatja
ez is szerelem

csillogó gyöngyöm
harmatos éjszakánkban
csak neked ragyog

mióta velem
vagy, rám találhatott a
bujkáló világ

magamhoz húzlak
hogy egymásba zuhanjunk
a vágy peremén

édes borzongás
boldogságpillangókkal
bizsergetsz belül

feküdj mellém most
hogy a holnap már veled
kelhessen reggel

rózsaszín felhő
kacérkodik a Nappal:
alkony szerelem

Tollhullató szép
gerletáncból - szél hozott
szerelempihét.

gyűrött lepedőn
két kis cigarettacsikk
csókról álmodik

rakparton ülve
parazsat fúj szívünkbe
a nyáresti szél

a vállamra szállt
egy éjszínkék pillangó
az esti kertben

Ajkad reggeli
szirmokat rajzol - arcom
virágba borul.

fények és árnyak
palástot szőttek reánk
míg bealkonyult

Tó tükrén ringó
csónakban csókolózva
szép volt a holnap.

az élet rejtély
de veled megfejteném
pillanatonként

A csendek közti
jelentés-torlódásban
szerettem beléd.

klárissá fűzném
igazgyöngy szavaidat
s ingembe dugnám

egy csepp szavadtól
tél cirógatja nyakam
tavasz a szívem

vad virágos nyár
főnix szárnyú szirmain
tüzes szerelem

Szemedbe nézve
kimondatlan szavaid
bántják füleim.

Megszerettelek-
szabad madárként élhetsz,
együtt repülünk.

ölemben ültél
szemed fürdetett fényben
mögötted kék ég

puha pázsiton
levéltakaró alatt
két pille fekszik

Furcsaságaim:
szerteszét vagyok veled
teljesen egész

Sokan írtak már
a szerelemről - de az
leírhatatlan.

reszkető tinta
és papír között félénk
sercegés vagyok

Homokba írtuk,
s elfújta egy kósza szél -
volt-nincs-szerelem.

gyümölcsöstálban
te vagy a pihés málna -
nagyon szeretem

Egy cseppet láttam
megpihenni levelén
Hajnalcsillagot.