Haiku versek a szeretetről

Szereteted nem
pusztít kevésbé, mint a
saját magányom.

Legpozitívabb
töltetünk a szeretet.
Gyógyítunk vele.

Mikor átölelsz,
ráteszed a `töltőre`
mindkettőnk szívét.

Arcod fürkészem:
kedves gyűrődéseit
együtt `rajzoltuk`.

Nem tévedek el:
minden út hozzád vezet
- amíg hazavársz.

Igaz szeretet
S szívünk szavai nyitják
Lelkünk kapuját.

legszebb álmaim
fonalából mesét sző
neked a lelkem

Arcomra simult
utolsó lélegzeted:
- Nincs titok többé.

Törődésem mind
élethosszomig gyermek
szívet melenget.

belső templomom
csendjéhez lelked fénye
csent szép zsolozsmát

A szeretetet
megfogni nem tudom. Fény,
alvó Krisztuson.

hozzám lép a ló
elűzi magányom a
szeretet vonzás

Feladataim:
lélekfogytig szeretni.
Halaszthatatlan.

Minden csepp szava
patak csobogás nekem
hoz életvizet.

Csak a szeretet
tudja a gondjainkat
elhárítani.

Minden gyermeket
Születéstől nevelni
Kell szeretetre!

válladon vállam
vall választásairól
vállamon vállad

a szeretetet
minden nap elrejtheted
apróságokba

Igazán akkor
Tudsz szeretni, ha szíved
S lelked megnyílik.

Pihe madárkám
tollakat nevelek rád,
hogy bátran repülj!

Tudhatsz több nyelvet,
is, ha szeretetnyelved
idegen marad.

Veled esem, te
Őrült mindenem, vigyázz
Fiam magadra!

Szíved melege
tüzet gyújtott körém, hogy
soha ne fázzak.

Most szeressünk jól,
ne ragadjunk a múltban.
A jövő ránk vár.

Csak a szeretet
Mutat jó irányt, mint a
Fény a sötétben.

Álmod álmom lett
szíved szívemhez közel
mint angyal ölelsz

Szívek kapuján
Át csak az léphet, kit a
Szeretet vezet.

Életet adtam.
Három angyal választott
édesanyjává.

Létünk értelme,
Ha van kit szeretni s az
Is viszont szeret.

szükségem lenne
némi szeretetre, ha
ráérsz esetleg.

Most két hóember
egymást átölelve hisz
a melegségben.

érintetlen varrt
lélek-elme szövetén
tudathasadást

Hol nincs szeretet,
Lelkünk ott folyton érzi,
Hogy számkivetett.

Hűs őszi reggel
fájó lelkemre, szórtad
meleg csókjaid

hűvös lelkedre
kabátom terítem, most
kapaszkodj belém

Lélek-takaró
Minden mosoly s ölelés,
Mely melegen tart.