Társadalomkritikus haiku versek

számokkal nehéz
vitatkozni hát akkor
filozofáljunk

Próbáld letenni,
talán újra emberré
tudnál változni.

kofák egymás közt
mindenféle zöldséget
hordanak össze

beolvadsz - kitörsz
megmutatod vagy sem az
arcod alakít(sd)

Nem számít hírnév,
és pénz, ha nincsen szíved,
úgy semmit sem érsz.

A gazdagoknak
is álmodni kellene
egy tál lencséről...

Tizenkét órát
dolgoznak, s ha nem tetszik
nekik, repülnek!

kapcsolataink
öreg gyékénykosárként
foszlanak széjjel

messiás tudat
patkót cserél szamara
pszichopatáin

mobilképernyő
helyett egymásra nézni
- megér egy próbát

Pirulák helyett
egymás keserűségét
ízlelgessük még!

Vedd hülyére azt,
aki téged próbál meg
hülyére venni.

Szemünk csak annyit
lát, amennyit a nyitott
ajtó elénk tár.

Szociálisan,
egyre kevesebb ember
humorérzékeny.

Bundája ebet,
törvény gyereket, vajon
mennyire véd meg?

Az lehet, hogy új
szelek fújnak, de a szag
ugyanaz maradt.

Mielőtt az én
tükröm firkálnád, tisztítsd
meg a tiedet!

Több emberség van
egy kocsmában, mint ügyvéd
irodájában.

pulykakakason
pávatoll szamarakon
zebracsíkozás

Nincs istene. Pénz
olvasásában látja
csak az erKÖLCSEYt!

egy út vezet csak
a nyomornegyedhez, de
ott nincs megálló

Miért nincs zöldség?
A szóvivők drágábbak
mint a vetőmag!

kisemmizettek
megszégyenítése már
embertelenség

Sok bolond között
az ép elméjű tűnik
totál hülyének.

gyakran aljasul
a vádlott a bírója
színvonalára

Sok nélkülöző
verejtékétől szökik
szárba a jólét.

hedóniában
türelmetlenség dívik
- szerelmetlenül

kritikáiddal
fűszereztem a levest
ehetetlen lett

jogos bírálat
mellé nem kívánkozik
tiszteletlenség

puha fotelba
süppedő közöny szemet
huny minden felett

Még a légmozgás
is hamis egy ügyvédi
váróteremben.

kocsmagőzben a
józanság valamennyi
törvénye megdől

Nagy kérdőjelek
visítva röhögnek a
kis pontok fölött.

Lyuk lett rajta, mely
leszaladt és tele volt
élettel, velem.

Ma krumplis tészta,
de holnap csak azért is
krumplileves lesz.

tarka ruhába
bújt szürke emberek - mind
címlapra vágynak