Társadalomkritikus haiku versek

Több emberség van
egy kocsmában, mint ügyvéd
irodájában.

pulykakakason
pávatoll szamarakon
zebracsíkozás

Nincs istene. Pénz
olvasásában látja
csak az erKÖLCSEYt!

egy út vezet csak
a nyomornegyedhez, de
ott nincs megálló

Miért nincs zöldség?
A szóvivők drágábbak
mint a vetőmag!

kisemmizettek
megszégyenítése már
embertelenség

Sok bolond között
az ép elméjű tűnik
totál hülyének.

gyakran aljasul
a vádlott a bírója
színvonalára

Sok nélkülöző
verejtékétől szökik
szárba a jólét.

hedóniában
türelmetlenség dívik
- szerelmetlenül

kritikáiddal
fűszereztem a levest
ehetetlen lett

jogos bírálat
mellé nem kívánkozik
tiszteletlenség

puha fotelba
süppedő közöny szemet
huny minden felett

Még a légmozgás
is hamis egy ügyvédi
váróteremben.

kocsmagőzben a
józanság valamennyi
törvénye megdől

Nagy kérdőjelek
visítva röhögnek a
kis pontok fölött.

Lyuk lett rajta, mely
leszaladt és tele volt
élettel, velem.

Ma krumplis tészta,
de holnap csak azért is
krumplileves lesz.

tarka ruhába
bújt szürke emberek - mind
címlapra vágynak

templomegere
szegények koldulnak a
templom kapuban

Nem minden drága.
Mert munkás nem halhat ki -
felsőbb rendelet!

Szegénység, sebaj!
De kérnék használati
utasítást is!

Valamit mindig
aláírnak könnyedén...
s mi beledöglünk!

Hiába vagy a
tálon ínyenc, ha mindig
rossz a körítés!

Stadion üres
lelátókkal, népkonyha
szüntelen sorral.

...tücsök ásót vett.
Elásta hegedűjét,
s beilleszkedett!

Senki sem közöl.
Műveli dolgát rendre,
s némán elillan.

és összeomlik
a világ mint egy ember
a lét színpadán

Kocka emberek
élnek a Föld kerekén
lapos életet.

Öreg fa ágán
ül tépett szárnyaival
örök értékrend.

Szeméthalmazon
fütyörészik a jólét
internetezve

A világ tetem,
Az emberek benne a
Lebontó férgek.

Mi a kiskapu?
A zűrös ügyintézés
vészbejárata.

Éhes a világ,
hát felfalja gyermekét.
Rémesen csámcsog.

tátong az éhség
a tántorgó lét alatt
végtelen mélység

Vak világunkban
jóság csörgőlabdája
nem is hallatszik.