Társadalomkritikus haiku versek

Százfelé futó
csapot ha egy kéz teker:
gáz van! - azaz nincs.

Még a sáska is
imára kulcsolja a
kezét e napon.

örökségeden
egyre kevésbé látszik
hogy készen kaptad

Buborékokban
ülve pukkasztjuk egymást:
légvárunk ereszt.

Tárgy-tükreink lám
egyre többek, önképünk
csak homályosabb.

Ápol? Eltakar.
Hazám nyargal: Előre!
Lendületlenül.

Volt verspályázat
régen a gyárakban is...
Párttitkár bírált.

Kultúrigényünk
sok börtöntöltelékkel
ízesítik meg!

világa harcát
vívó ejti csúf karcát
világunk arcán

érdemes lenne
a lát-hatóság miatt
már eltűn(őd)ni(?)

tornacipőben
sosem éred utol az
eleganciát

néha úgy érzem
csak túlsúly volt az ember
Noé bárkáján

méltóságteljes
redőkbe rendeződik
tógád anyaga

Bűncselekmények
hiányában nyomorra
rendezkedhet be!

kalóriadús
celeb a szegénykonyhán
jótékonykodik

A szegénységet
nagy tiszteletdíjakért
elemzik nekünk!

Túró készül ott
a népnek, csöpp tejfölhöz
sok halandzsa kell!

majmoljuk egymást
hátha valamelyikünk
emberszabású

nyáron a bolygót
védi de télen dőzsöl
a bahamákon

érdekelt vagyok
abban hogy érdekeltté
tegyelek téged

Kinek kijár a
kaviár, nem ismeri
azt, ha kenyér sincs.

hülyének nézel
mert hülyének nézlek hogy
hülyének nézel

koffeinmentes
méreganyagot napi
sajtóból fogyassz

számokkal nehéz
vitatkozni hát akkor
filozofáljunk

Próbáld letenni,
talán újra emberré
tudnál változni.

kofák egymás közt
mindenféle zöldséget
hordanak össze

beolvadsz - kitörsz
megmutatod vagy sem az
arcod alakít(sd)

Nem számít hírnév,
és pénz, ha nincsen szíved,
úgy semmit sem érsz.

A gazdagoknak
is álmodni kellene
egy tál lencséről...

Tizenkét órát
dolgoznak, s ha nem tetszik
nekik, repülnek!

messiás tudat
patkót cserél szamara
pszichopatáin

Pirulák helyett
egymás keserűségét
ízlelgessük még!

Vedd hülyére azt,
aki téged próbál meg
hülyére venni.

Szemünk csak annyit
lát, amennyit a nyitott
ajtó elénk tár.

Szociálisan,
egyre kevesebb ember
humorérzékeny.

Bundája ebet,
törvény gyereket, vajon
mennyire véd meg?